Rókagombás raguval nyertek, folytatódik a Magyarok Kenyere Program

A nemzetiségi találkozó péntek este gálaműsorral kezdődött, ahol a határon túli, Kárpát-medencéből érkező nemzetiségek zenés-táncos műsorral köszöntötték a szarvasiakat a Zenepavilonnál.

A szombati nap az immár ily módon összegyűlt, népviseletbe öltözött Kárpát-medencei magyarság felvonulásával kezdődött. A résztevevők a Szarvasi Veteránjármű Baráti Kör eszközeinek gyűrűjében az Összetartozás Emlékparkba mentek. Itt helyezték el a találkozó díszvendégének, Pécska városának emlékoszlopát is. Eztután kezdődött az aratási bemutató, melynek során a kaszát ragadók mutathatták be tudományukat.

– Az eső kicsit elrontotta a kedvünket, mert a gabona nedves lett, ezért a régi cséplőgépet, ami üzemképes, inkább megkíméltük, és nem indítottuk be – mondta Závoda Ferenc főszervező, a Szarvasi Gazdák Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesületének elnöke.

Eközben már rotyogtak a bográcsokban a tájgasztronómiai főzőverseny legkülönfélébb fogásai. Székelykáposzta, pörkölt, ragu vagy éppen erdélyi pityóka, azaz krumplileves elkészítésében mesterkedtek a nevezők. Az ételeket nagyétkű amatőrök és profi szakácsok értékelték. Az aratóételek legjobbjának járó vándorserleget az erdélyi Szentegyháza csapata nyerte rókagombás ragujával.

– Olyan speciális, mégis egyszerű ételek jöttek elő, melyeknél egykor fontos szempont volt, hogy az éhes és megfáradt aratók könnyen, akár melegítés nélkül is el tudják fogyasztani vagy éppen magukkal vinni ezeket a kemény munka közben – fejtette ki Gécs László, a zsűri elnöke. Hozzátette az egytálételek mellé az aratósütemények legfinomabbjait is megkóstolhatták. Ezeknél is feltétel volt, hogy az alföldi nagy melegben megállják a helyüket, így Urbán Ildikó szarvasi cukrászmesterrel többek között sokáig elálló pogácsát, túrófánkot, kapusznyikát vagy éppen mákos- és dióskalácsot ízlelhettek meg. A finomabbnál finomabb házi aratókenyerek és pálinkák is megmérettették magukat a szombati napon.

Még éppen ebéd előtt, délben pedig a parasztolimpiára nevező csapatok csaptak a szalmabálák vagy éppen a zsákba töltött búzák közé. A versenyen ugyanis szalmával, búzával vagy éppen tojással kapcsolatos feladatokat kellett megoldaniuk a résztvevőknek.

Szombat délután a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magosz tartott sajtótájékoztatót. Dr. Kulcsár László, a NAK megyei elnöke, a Magosz országos alelnöke hangsúlyozta, a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem jótékonysági kezdeményezés idén is folytatódik. Ennek keretében a Kárpát-medencében gyűjtenek búzát magyar gazdák, majd az abból készült lisztet szociálisan rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekeket gondozó magyarországi és határon túli szervezetekhez juttatják el.

– Ez az akció a gazdatársadalomban példaadás, példamutatás – emelte ki dr. Kulcsár László. – A kenyér a szorgalmas, hozzáértő gazdák munkáját dicséri. Akik idén is megtermelték a kenyérgabonát, amiből aztán elkészülhet az új kenyér. A gazdák kiszolgáltatottak az időjárás viszontagságainak. Akik ugyanakkor az élethelyzetük miatt kiszolgáltatottak, azoknak segítenek az agráriumban dolgozók. Vallják, ha adnak egy szelet kenyeret, azzal nem kevesebbek, hanem többek lesznek. A magyarság szolidáris, lehajol az elesettekhez, segít nekik.

A NAK megyei elnöke az idei megyei gyűjtőhelyeket is felsorolta: Dombegyházi Agrár Zrt., Szűcs Tibor Imre Dévaványa, Orosfarm Zrt., Szárító és Tároló Mg. Zrt., Kondoros. Dr. Kulcsár László kiemelte, tavaly 22.4 tonna kenyérgabonát ajánlottak fel a megyei gazdák, ennek többségét Szarvasról és környékéről, valamint Kondorosról.

Jakab Tamás, a Magosz főtitkára kiemelte, bár az idei búzaterméshozamban nagy eltérések lehetnek, de az ország kenyere biztosított. Hozzátette, tavaly országosan több mint ötezer adományozót regisztráltak a Magyarok Kenyere Programban. Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke arról is szolt, hogy hogy elfogadta a parlament a 2020-as költségvetést, mely a dolgozó emberek megbecsüléséről, az összefogásról, a gazdák számára elérhető lehetőségek kihasználásáról is szól.

Dinnyét kóstoltattak

A medgyesegyházi Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke a szarvasi kóstoltatón kiemelte, hazánkban 4500 hektáron termesztenek görögdinnyét, ebből 1800 hektár Dél-Békést foglalja magában. Az elnök hozzátette, a medgyesi dinnye felveszi a versenyt az olasz, görög és spanyol gyümölcsökkel is. Hazánkban 200 ezer tonna dinnye terem, ennek kétharmada a belföldi fogyasztást szolgálja, egyharmadát exportálják.

Hűsítő koktélt is készíthetünk

Prohászka Béla, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének alelnöke kitért arra, hogy a dinnye már nem csak azt jelenti, hogy leengedjük a kútba vagy betesszük a hűtőbe és kanállal, késsel elfogyasztjuk. Számít az is, hogy a fantáziánkat szabadon engedve készítsünk hűsítő dinnyekoktélokat vagy például sárgadinnyelevest, használjuk a dinnyét köretként, süteményekbe is. A közétkezetésben nagyon fontos, hogy a dinnyeszezonban hetente legalább kétszer-háromszor legyen friss, Békés megyei dinnye.