Egy léha művész vezette a nagy költőkhöz az ifjú nyomdászt

Gécs Béla elbeszéléseiből kiderül, Tevan Adolf kiskereskedő és ügynök 1903 tavaszán nyitotta meg üzletét a színház melletti bérház földszintjén. A kis helyiségben korábban nyomda működött, onnan maradt néhány szekrény, kopott betű és egy ócska nyomógép, amelyen egy nyomdász dolgozott.

Fiatalon és sikeresen

Az alapító legidősebb fia, Tevan Andor gyermekkorától apja üzletében tevékenykedett. De leginkább az üzlet csodálatos gépe, a meghívókat és reklámcédulákat, üzleti levélpapírokat nyomó, lábbal taposó Liberty rendszerű kis gép kötötte le a figyelmét. Az apa – felismerve fia vonzódását a nyomtatás iránt –, 1907-ben a bécsi Graphische Lehr und Wersuchsanstalt iskolába küldte, hogy megismerje a nyomdászat magasabb ismereteit.

Bécsben a legtöbb idejét könyvkereskedők kirakatai előtt és az egyetem könyvtárában töltötte. Könyvkiadói terve ott fogalmazódott meg, a magyar irodalom bibliofil megjelentetését tűzte ki célul.

Két év után, tanulmányait befejezve, Tevan Andor 1910-ben, mindössze 21 évesen vette át a nyomdát. Német betűöntödéből két modern művészi garnitúra betűcsaládot, új gyorssajtót és az akkoriban ritkaságnak számító „vaskollégát”, egy benzinmotorral hajtott Typograph szedőgépet vásárolt.

Azzal, hogy korszerűsítette nyomdáját – folytatta Gécs Béla –, még senki nem volt hajlandó tudomást venni a Tevan-nyomda létezéséről.

Egy dilettáns ráhatása

Első könyveként egy szeghalmi költőnő, Dapsy Gizella verseskötetét adta ki. Néhány hónap múlva az akkori magyar és irodalmi művészi világ egyik érdekes és kalandos múltú dilettánsa, Rozsnyay Kálmán feleségül vette Dapsy Gizellát. Tevan Andor Rozsnyayval való megismerkedéséről – 40 év múltával – önéletrajzában így ír: „döntő jelentőségű lett a nyomda művészi irányvonalának kifejlődésében.”

A verseskötet megjelenése után ugyanis Tevan levélbeli meghívásra látogatott el Rozsnyayék szeghalmi házába, amely olyan volt, mint egy múzeum – emlékezett vissza Tevan. A falakon festmények, mindenütt műtárgyak és szép könyvek. A húszas évei elején járó fiatalembert lenyűgözte a negyven körüli Rozsnyay kifogyhatatlan elbeszéléseivel, érdekes históriáival. Sok híres ember járt hozzá vendégségbe. Itt találkozott Franyó Zoltán aradi tehetséges újságíróval, aki új irodalmi lapjának első nyomtatását Tevannál rendelte meg.

El is készült szép kiállításban, ám a számla rendezése elmaradt. Amikor fél évre rá Pesten a New York Kávéházban véletlenül találkoztak, Franyó nem jött zavarba – folytatta az elbeszélést Gécs Béla – kedves mosollyal jelentette ki, hogy adósságát nem pénzben, de más módon busásan fogja kvittelni. Ígérte, bemutatja Tevannak az akkor virágjában lévő magyar irodalmi élet minden jelentős nagyságát. Ott indult el Tevan Andor később oly termékennyé és jelentőssé fejlődő barátsága többek között Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Somlyó András, Keleti Arthur és Nagy Lajos írókkal.

Ugyanazon este a Kör Kávéházban ismeretséget kötött Major Henrik, Vértes Marcell, Korda Sándor, Németh Andor, Aranyossy Pál grafikusokkal és más művészekkel. Rozsnyayval való barátságának köszönhető – meséli tovább a történetet Gécs Béla – Tevan első könyvének kiadása: a két Oscar Wilde-kötet 1911-ben. Ez nagy feltűnést keltett a pesti újságokban újszerű tipográfiájával. Először tűnt fel, mint könyvkiadó, a Tevan név.

A Tevan-nyomda 1912-ben már három szedővel, egy gépmesterrel, hét berakónővel dolgozott. Ekkor kezdett a nyomda könyvkiadással és könyvnyomtatással foglalkozni. Az első nagy vállalkozás a Tevan-könyvtár sorozat indítása.

Havonta három olcsó kiadású füzetes könyvet bocsát a könyvpiacra. Programjában felöleli a kor hazai és külföldi progresszív íróit, költőit: Nagy Lajos, Ady Endre, Karinthy, Kosztolányi, Juhász, Krúdy, Anatole France, Thomas Mann és mások műveit. A formátum egységesen 180*120 milliméter.

A nemes, de nem drága anyagok felhasználásával egyszerű, de ízléses tipográfiával készült Tevan-könyvtár sorozatban 1923-ig 213 szám jelent meg.

Az induló sorozat sikere a lapokban is megjelent, elsőként a szegedi Délmagyarország írta 1919. január 24-i számában: „Tevan. Ezt a nevet fel kell jegyezni, ez nagy dolgokra hivatott, ez a kiadó a legmerészebb talán egész Magyarországon. Egymás után adja ki tehetséges írók műveit és minden olyat, amit a budapestiek sem igen produkálnak.”

A Tevan-életmű ismerője, Gécs Béla megjegyzi, Tevan Andor kiadói és könyvművészeti elgondolásait leginkább az 1913 végén indított Tevan-Amatőr sorozat könyvei tükrözik. Ez a 14 kötetből álló gyűjtemény hozta meg számára a hazai és nemzetközi elismerést, amelynek kötetei eredeti fametszetekről nyomtatott, illusztrációkkal komponált, míves tipográfiai megjelenésű művek voltak.

Gécs Béla szerint elmondható, hogy a békéscsabai, nehezen induló könyvkiadás magasra ívelően, példa nélküli sikeres szintre jutott fel.

Könyvből csomagolóanyag

A Tevan-nyomda 1920-ra kinőtte üzemét és a Baross utca 21. szám alatti felújított épületbe tette át székhelyét, azonban könyvkiadói tevékenysége egyre csökkent. A nyomdász életrajzában ekképpen fogalmaz: „Az 1920-as esztendők reakciós korszelleme lehetetlenné tette számomra, hogy az eddigi progresszív irányban folytassam könyvkiadói működésemet. A Horthy-hadsereg bevonulásával letartóztattak és házkutatást tartottak nyomdámban. Ezt követően éveken át olyan hírben állt a nyomda, mint ahol földalatti üzelmek folynak.”

Ezt követően a nyomda áttért a merkantil, majd csomagolóanyag, főképp a gyógyszeripari célú faltkartonnyomtatásra. Kiváló szakmai gárdája leküzdötte az átállás nehézségeit, és ezen a területen is egyedülálló sikereket ért el. Megteremtette az alapját a békéscsabai csomagolóanyag-nyomtatás jövőjének.

A Tevan-nyomda fennállásának 40. évfordulójára 1943-ban, a háború alatt, karácsonyra második kiadásban kiadta a Heltai Gáspár-féle Esopust, régi olasz fametszetekkel, Keleti Arthur átírásában.

A Tevan-Amatőr sorozat 13. kötete hatalmas siker volt. Az egyik korabeli kritika így fogalmaz: „… a szépség jegyében fogant e könyv, a nagy igényű Tevan-nyomdának a mesterség szeretetéből való ez a könyve – könyvkiadásunk igazi dicsőségére.”

Tevan Andort 1944-ben egy Bécs környéki lágerbe deportálták.

A háború végén került haza. Még egyszer feléledt benne a könyvcsinálás kedve, és a Tevan-nyomda utolsó kiadványaként 1948-ban megjelentette Anatole France Nyársforgató Jakab meséi című könyvét, Hincz Gyula 120 színezett kontúrrajzával, amit maga Tevan Andor vésett és csiszolt ólomba. Betűje eredeti 18. századbeli matricából öntött Didot antiqua. Ez is, akárcsak az Esopus, elnyerte az Év Legszebb Könyve díjat, Tevan pedig az akkori kultuszminisztertől a Pro Arte érdemrendet kapta meg.

1949-ben az államosítással a 46 éves Tevan-korszak véget ért. Tevan Andor nem maradhatott nyomdájában, Budapestre költözött, ahol műszaki szerkesztőként egy könyvkiadóban dolgozott egészen 1955-ben bekövetkezett haláláig.

– Tevan Andor a magyar könyvművészet legnemesebb hagyományainak folytatója volt, életműve, munkája immár maga is haladó hagyományként marad az utókorra. Békéscsaba nyomdásztársadalma őrzi az emlékét – fogalmazott Gécs Béla.

Márványtábla őrzi az emléküket

Tevan Andor 1889. augusztus 15-én, Csabán született zsidó családban. Édesanyja Fischer Teréz, édesapja Tevan Adolf. A házaspárnak Andort követően még kilenc gyermeke született. Tevan Andor Fischer Clarissával kötött házasságából három gyermek született.

Születésének centenáriumán, 1989-ben a Kner Nyomda aulájában Tevan Andor portréjával díszes bronz emléktáblát avattak. 2003-ban, a Tevan-nyomda indulásának 100 éves évfordulóján a színház melletti épületben, Tevan Adolf nyomdaalapító és fia, Tevan Andor emlékére márvány emléktáblát avattak a békéscsabai nyomdászok.