Pótolják a kajszikészletet, aztán jön a szilvaszezon

Ifj. Nagy Árpád, a békéscsaba-mezőmegyeri Árpád Pálinka főzőmestere elmondta, sok helyen hiába volt bőséges a kajszitermés, a pálinkakihozatal nem mindig az igazi. Akik ugyanis nem ritkították meg az ágakat, azoknál túlterhelt lett a fa a sok, apróbb gyümölcstől. Ezek viszont nem cukrosodtak, édesedtek be úgy, ahogy kellene. Mindez az ital illatában, ízében is megmutatkozik. Ugyanakkor nagyon jó pálinkák is születtek. Fontos volt időben feliratkozni, mert a cefrézés után két héten belül ki kell főzni a kajszibarack-pálinkát.

– Egyre többen kérnek tanácsot tőlünk, majd ennek megfelelően enzimeket, élesztőket, tápanyagokat használnak a cefre erjesztésénél – ecsetelte a főzőmester. – Így korrektebb, hibamentesebb, gyümölcsösebb, jobb kihozatalú pálinkákhoz jutnak. Nagyon jó látni, hogy a minőségi pálinka a fiatalabb generációt is érdekli, mind a fogyasztásban, mind a készítésben.

A főzőmester kitért arra, a megyében továbbra is a szilvapálinka vezet, a korai fajták nagyok, szépek, egészségesek, így ízletes nedűben, jó kihozatalban bíznak a főzetők.

Fabulya Attila okleveles pálinkabíráló, a Gyulai Pálinka Manufaktúra Kft. kóstolóházának vezetője kiemelte, nem indult jól a szezon. A sok csapadék miatt a faeper, a meggy és a cseresznye is csalódást okozott. A kajszinál a fajtától is függött, hogy mennyire cukrosodott be a gyümölcs, illetve mennyire volt vizes.

– A szélsőséges időjárás, főként a vihar- és a jégkár nagyon sok gyümölcsöt tönkretett – emelte ki Fabulya Attila. – Sajnos, meg kellett tanulnunk a szupercella kifejezést, és ezzel együtt kell élni, ami a gyümölcstermesztőknek sem jó. A szilváknál nagy az eltérés mennyiségben és minőségben, kiugró évünk biztosan nem lesz. A megyében a legtöbben veres szilvából főznek pálinkát. A békési eredetvédett szilvapálinkának is legalább 51 százalékban veres szilvát kell tartalmaznia.

Fabulya Attila kitért arra, a málna egyötöde volt a tavalyinak, viszont az erdei, vadon termő gyümölcsök jól teremtek. A fogyasztói szokások megváltoztak, a pálinka nyerő pozícióba került, mert száz százalékban gyümölcsből készül, hungarikum, a magyar gasztrokultúra egyik jelképe.

Ifj. Nagy Árpád és Fabulya Attila egyaránt hangsúlyozta, hogy sokan próbálkoznak az otthonfőzéssel, kisebb-nagyobb sikerrel. Sok gyakorlás, szakmai ismeret kell ehhez, valamint rizikó is van benne, ugyanis a nem megfelelően előállított pálinka tartalmazhat az emberi szervezet számára káros, akár méreganyagokat is.

Odafigyeléssel elkerülhető a baj

Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke elmondta, az otthoni párlatfőzés amennyi örömöt, annyi veszélyt is jelenthet, ha nem szakszerűen járunk el, és nem megfelelően készítjük, tároljuk, fogyasztjuk a nemes italt. Ezt alátámasztja több, az elmúlt években történt baleset is.

A párlatfőzők számára komoly veszélyforrást jelent az erjedés során történő mustgázképződés. Ez az alattomos, színtelen és szagtalan gáz sok balesetet okozott már, miközben néhány egyszerű és jól bevált módszerrel könnyen elkerülhető lenne a tragédia. A zárt térben erjesztés során már egyetlen gyertya meggyújtása is célravezető lehet az esetlegesen felgyülemlett mustgáz kimutatására, de a legbiztosabb egy megbízható szén-monoxid-érzékelő berendezés beszerzése, mely azonnal jelez.

Az otthoni párlatfőzés okozta balesetek többsége a lepárlás közben történik. Az égési sérülésektől a tűzeseteken át a robbanásokig szinte mindenre találunk példát.