Rossz idők járnak a medgyesi dinnyére

Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, dúl a dinnyeháború. Eleve késéssel kezdődött, és már kifutóban van a dinnyeszezon Békésben, jövő héten jellemzően csak azok szedik a gyümölcsöt, akik szakaszosan ültették. Medgyesegyházán és környékén nem sokan tettek így, mert a termelők ­sejtették, hogy minél később érik be a termés, annál olcsóbban veszik át. Mindebből valóság lett.

– Lényegében négy hétre korlátozódott az idei szezon Békésben, mert későn, július közepén lehetett szedni először a dinnyét, és már lecsengőben az idény – hangsúlyozta Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke, aki maga is nevel dinnyét Medgyesegyháza határában. Kitért arra, hogy a magyar görögdinnye közel 60 százalékát itthon fogyasztjuk el, ami időjárástól és évjárattól függően 13-15 kg/fő körül mozog. Tavaly az országos vetésterület 43 százaléka Békésben volt, idén is hasonlóan alakult.

A gerendási Ancsin László kiemelte, 35 éves dinnyetermesztői pályafutása során nem találkozott olyan rossz helyzettel, mint idén. A békési dinnye csúszott, az ügyeskedő felvásárlók pedig Romániából hozták be kamionszámra az ott már hamarabb beért gyümölcsöt kilónként 60 forintért. Terítették többek között a debreceni, a szegedi nagybani piacon is.

– A magyar dinnyének lényegében pár napja volt, amikor a kereskedők annyit adtak érte, hogy a termelő ne bukjon, sőt némi haszna is legyen – emelte ki Ancsin László.

Hozzátette, a legnagyobb baj, hogy óriásira nyílt az olló a termelői és a fogyasztói ár között, a hasznot a kereskedők, közvetítők, az üzletek zsebelik be. Az sem jó a termelőknek, hogy már márciustól itt a görögdinnye, először Afrikából, aztán májustól már Görögországból, Törökországból is. Újdonságként a vásárlók veszik, és mire bejön a dél-békési gyümölcs, már nem úgy tekintenek rá, hogy végre itt a finom magyar dinnye, hanem úgy, hogy ez is egy gyümölcs a sok közül, és újdonságnak már inkább a barack számít. Ha dinnyét vásárolnak, akkor is csak felet vagy negyedet, illetve egy héten egyet a családnak.

Másrészt, amikor bejön a magyar dinnye, akkor tart a végén a görögországi gyümölcs, és a még megmaradt portékát olcsón odaadják, így legalább nem megy tönkre náluk. Karcagra, Debrecenbe szállítok most kilónként 70-80 forintért. Nem éri meg, de valamiképpen csak el kell adni a dinnyét, ha már megtermett.

Ancsin László elmondta, exportált Litvániába is dinnyét kereskedőn keresztül, ő 85 forintot kapott kilónként. Amikor viszont nálunk leértékelik a magyar dinnyét, akkor a külföldiek sem vásárolják, mert az terjed el, hogy azért olyan olcsó a magyar, mert nem jó minőségű. Holott a klíma, a termesztői tapasztalat, a kiváló fajták adottak, és igenis a legjobb dinnye Európában a magyar, ezen belül pedig a dél-békési.

A medgyesegyházi Engelhardt János a legnagyobb bajnak azt tartja, hogy a dinnyét – és más gyümölcsöket, zöldségeket is – 27 százalékos áfa sújtja.

– Sehol nincs ilyen magas áfa Európában, Romániáról azt mondjuk, hogy fejletlenebb a gazdasága, mint a mienk, a gyümölcsök áfája mégis jóval kisebb. Ha levinnék ezt nálunk 5-7 százalékra, mint több más élelmiszerét, akkor a termelő is jobban járna. Szerintem ezért kellene lobbizniuk a mezőgazdasági érdekképviseleteknek, az országgyűlési képviselőinknek. Az áruházláncok termékakciói elleni tiltakozásokkal csak részeredmények érhetőek el, és a következő évben minden kezdődik elölről náluk a felvásárlással és az akciókkal kapcsolatos üzletpolitikájukban. Most még a termelőket a szélsőséges időjárás, a jégverés is sújtotta, ez sokaknál 20-25 százalékos kiesést eredményezett. Tőlem, a raktárból becsomagolva, előkészítve 40 forintért viszik el a gyümölcs kilóját. Ilyenkor elgondolkodik az ember: megéri ennyiért fél évig dolgozni a dinnyével?

A termelők járnak pórul az árral

Göcző Mátyás kitért arra, ha a Lidl Magyarország 129 forintos áron kínálná 99 forint helyett a magyar görögdinnyét, akkor sem adna el valószínűleg kevesebbet. Így azonban lejáratják a hazai gyümölcsöt, értéktelennek állítják be, és nem csoda, ha visszaesik az export.

A Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke szerint a szezonnak ebben a szakaszában – a többéves piaci tapasztalatok alapján – reálisan, a bekerülési költségeket is figyelembe véve, 150 és 200 Ft/kg közötti fogyasztói áron lenne árusítható a gyümölcs. Ugyanakkor már a 130-160 forint közötti ár is hozzájárulna ahhoz, hogy a termelő is több pénzhez jusson.

Göcző Mátyás kitért arra, lehet, hogy a Lidl Magyarországot egyes beszállítók arra kérték, hogy a földeken felhalmozódott dinnyefelesleg értékesítésében nyújtson segítő kezet. Ugyanakkor árletörő lépésükkel a magyar, ezen belül a Békés megyei minőségi dinnye – mely a legkiválóbbak közé tartozik Európában – egészét értékelték le itthon és külföldön, főként a „Lidl-országokban”.

Megemelte a dinnye árát a Lidl

Megemelte a görögdinnye kilogrammonkénti árát 20 forinttal 119 forintra a Lidl, miután a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Dinnyetermelők Egyesülete is tiltakozott, amiért az áruházlánc alacsony áron kínálta a gyümölcsöt.

A Lidl az áremeléssel kapcsolatban az MTI érdeklődésére nem adott információt, a görögdinnye új ára péntektől-vasárnapig érvényes az áruház honlapja szerint.