Szakmai tanulmányút: megismerték a brit mezőgazdaságot

A közel negyvenfős delegációt a London és környéki gazdakörök vezetői fogadták a közelmúltban. Az első nap a Cambridge-i Egyetemre, második nap egy gazdálkodó farmjára, harmadik nap pedig a londoni magyar nagykövetségre látogattak el. Mind a gazdálkodó farmján, mind a nagykövetségen szakmai előadást hallgathattak meg.

Ezt követően a csapat ellátogatott annak a gazdának a földjére, aki a hektáronként több mint 7 tonnás termésátlaggal a repce világrekordját állította fel. Tim Lamyman Londontól mintegy 180 kilométerre fekvő gazdaságában a búza hektároként 165 mázsát terem. Viszonyításképpen a hazai átlag terméshozam búza esetén az idei évben mintegy 50 mázsa hektáronként.

– A nagy hozamhoz hozzájárulhat az is, hogy a kinti gazda földje mészkőben gazdag. Ám ami még ennél is érdekesebb, az a műtrágyázás művelete. Itthon ősszel szórják szét az indító műtrágyát, és majd tavasszal adják a növénynek a nitrogént. Addig a megismert külföldi gazdálkodó, mihelyt kibújt a földből a búza, levélen keresztül juttatja be a műtrágyát, mindezt öt alkalommal. Mint megtudtuk, a hazai eljárás a növény számára tizenkétszer annyi energiát vesz igénybe, mint az Egyesült Királyságban alkalmazott módszer – fejtette ki Závoda Ferenc.

Hozzátette, további érdekesség, hogy a kinti gazdálkodó a földet 3-4 évente szokta szántani, közben csupán csak tárcsázza. Valamint arra is nagyon ügyelnek a London környéki szakemberek, hogy sokáig zölden maradjon a búza.

– Ugyanis ha alulról elindul a levélszáradás, akkor az érés is hamarabb jön, ezáltal nem lesz annyi virágzás. Amit láttunk, hogy a búza olyan sűrű, hogy csak szára van és rajta a sok-sok kalász – fogalmazott Závoda Ferenc.

A hazai csapat azt is megtudta, hogy a vetés is másképpen történik, ám ebben a szigetországi, csapadékos időjárásnak is nagy szerepe van.

– Míg itthon az októberi vetés során hektáronként mintegy 3 mázsa vetőmagot juttatunk a talajba, addig a London melletti gazdálkodó ugyanezt a mennyiséget szakaszosan veti el. Először egy mázsa búzát vet el, majd később a többit – fejtette ki Závoda Ferenc.

A NAK megyei alelnöke szerint mindezek mellett természetesen a klíma is nagy szerepet játszik abban, hogy a hazai termések többszörösét tudják betakarítani.

– A mi földjeink nem rosszabbak, ám nagyon fontos lenne megsokszorozni az öntözhető területeket, hiszen idén tavasszal sem esett annyi csapadék, amennyire ezeknek a kultúrnövényeknek szüksége lett volna – hangsúlyozta Závoda Ferenc.

A hazai földeken is kipróbálnák

Závoda Ferenc elmondta, az agrárgazdasági kamara vezetősége – látva a gyönyörű búza- és árpatáblákat – felvetette, hogy egy kísérleti parcellában hazai viszonyok között is érdemes lenne kipróbálni a Nagy-Britanniában megismert módszert, hiszen az itthoni gazdálkodók számára is fontos szempont lenne, ha ugyanannyi költséggel magasabb termésre számíthatnának.

Hozzátette, bár a hozam többszörös, ám a külföldi gazdaság gépparkja messze elmarad a hazánkban használt modernebb technológiától.

– Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a gépek le vannak egyszerűsítve, nincsenek komplikálva. Viszont arra nagyon ügyelnek, hogy azt a bizonyos levéltrágyát a megfelelő időben eljuttassák a növénynek.