2019.10.11. 19:57
Jakupcsek Gabriella ötvenéves korára megtanult nemet mondani
És te hogy vagy? címmel hirdetett közönségtalálkozót a Határ Győző Városi Könyvtár, melynek vendége ezúttal Jakupcsek Gabriella volt. A hol televízióban, hol rádióban feltűnő médiaszemélyiség őszintén válaszolta meg a feltett kérdést, betekintést engedve életének legkülönbözőbb területeibe.
Az újságíróként, műsorvezetőként és tanárként is tevékenykedő Jakupcsek Gabriella közel 30 éve már, hogy a magyar emberek „nappalijában van”, de mint mondta, otthon nem sztárként kavarja a rántást. Utalva ezzel arra, hogy magánemberként ugyanolyan hétköznapi életet él, mint bárki más, és gyermekeinek is ezt szerette volna és szeretné megadni. Mint ismeretes, a műsorvezető 45 éves korában hozta világra harmadik gyermekét, így az akkor már két felnőtt korú fiának lett egy kishúga.
De hogyan is került bele abba a bizonyos készülékbe, ahonnan az ország Jakupcsek Gabijává vált? Mint kiderült, szíve a színészet felé húzta, két évet tanult színjátszást, ám rájött, neki ez nem fog menni. Legfőképp azért is, mert nagyon jól érzi magát a saját bőrében, ezért nem tud egy jó színésznőhöz hasonlóan átlényegülni. Ekkor jelentkezett a bölcsészkarra, ahol művészettörténetet tanult, s ösztöndíjat kapott Párizsba. Másfél év franciaországi tartózkodás után, Sváby András, Bárdos András, Frei Tamás és Radnai Péter mellett, őt is hazahívta a Magyar Televízióhoz Hankiss Elemér.
– Fogalmam sem volt, mit kell majd csináljak, de olyan lehetőségeket kaptam a kezdetek kezdetén, amilyenről egy pályakezdő ember csak álmodik – fogalmazott Jakupcsek Gabriella.
A műsorvezető a rádiónál töltött esztendőkről elárulta, éveken át minden reggel fél ötkor kelt, hogy reggel hat órakor már a mikrofon előtt késztesse ébresztőre az ország nagy részét. Kiderült, két műsorvezetőtársával megosztva zsonglőrködtek a poénokon, témákon, de még a hanghordozáson is. Ugyanis a háromórás adásokat minden alkalommal visszahallgatták, munkájukat pedig egy magyar nyelven nem beszélő férfi felügyelte, aki stopperrel mutatta meg nekik, hol, s mikor kellett volna változtatni a hangsúlyon vagy éppen a beszélgetés hosszán.
A vérbeli műsorvezető közel két órán keresztül tartotta magánál a mikrofont a gyomaendrődi könyvtárban, sztorizva még többek között a televíziós adások elkészítésének feszített tempójáról, az egyetemi hallgatókról – akik nevükhöz hűen valóban sokat hallgatnak –, fiairól, akik a népszerű édesanyával nem akartak egy buszra szállni, vagy éppen nagyapjáról, aki ha valami huncutságot követett el, cigányzenét rendelt a nagymama ablaka alá.