2019.10.08. 13:59
Sikeresen teljesítették a kihívást a gyulai várban
Nemrégiben a gyulai vár is teljesítette a tetris challenge-et. Korábban a Magyar Honvédség különleges erői, pilótái vagy például japán, szerb, holland tűzoltók, mentősök, orvosok vonultak fel, sőt egy papi „különítmény” is beállt a sorba és a nemzetközi mém trendnek megfelelve olyan fotókkal álltak elő, melyek az adott szakmát, hivatást, foglalkozást és annak művelőit mutatja be, népszerűsíti.
Mint a gyulai erődítmény Facebook és Instagram oldalán is olvasható:
„Olyan elkötelezett, hagyománytisztelő szakemberekkel dolgozunk együtt a mindennapokban, akik állandó munkatársainkhoz hasonlóan igazán fontosnak tartják a közel hat évszázados téglavár és Kerecsényi László várkapitány örökségének továbbvitelét.”
A posztokban külön köszönetet mondanak Árgyelán János kovácsmesternek, aki nem kevesebb, mint 60 éve állt kovácsinasnak, Árgyelán Adrienn kulturális szervező – múzeumpedagógus munkatársnak és Czene Ferenc solymásznak is, akik nélkül nem teljesíthették volna ezt a kihívást, továbbá Kevének a magyar vizslának, Borókának és Ábelnek, a két szalagos álölyvnek. A tematika roppant egyszerű vagy legalábbis annak hangzik: a rendelkezésre álló eszközökkel le kell fedni egy adott területet úgy, hogy a kép bemutassa a szerszámokat, melyeket a szakma képviselői nap, mint nap használnak.
A gyulai vár kovácsának esetében a 120 kilogrammos üllő éppúgy használatban van, mint az ugyancsak méretes és súlyos kalapács, valamint a patafaragó véső. A harcos eszköztárában megtalálható a 22 kilogrammos láncing, a másfél kezes kard, a vas és kő ágyúgolyó is.
Aki hurcolt már ilyen és ehhez hasonló alkalmatosságokat az el tudja képzelni, hogy a fotók elkészültét megelőzően miért tartott a pakolás egy teljes napig, az előkészítés pedig két hétig. Incze László, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. munkatársa vetette fel, a #tetrischallenge csak arra vár, hogy a gyulai várban megvalósítsák. Mint fogalmazott, a legnagyobb kihívást a megfelelő szög és távolság megtalálása jelentette, mert a vár udvarán sok olyan belógó rész található, ami zavarhatja az összképet. A fotók drónnal, 12 megapixel felbontással, 5-10 méter magasságból készültek, a legnagyobb magasság ezúttal 15-20 méter volt.
A megvalósítás során több kérdés is felmerült, például az, hogy a két szalagos álölyv és a vadászatokon is bevethető magyar vizsla hogyan reagál majd a miniatűr repülőre, zsákmánynak tekintik-e majd.
Boróka és Ábel, valamint Keve nagyon jól vették a búgó-zúgó masina közelségét, utóbbi még fekvő helyzetben is folyamatosan nyomon követte a gépezet mozgását. A nagy felbontás lehetővé teszi, hogy aprólékosan át lehessen bogarászni a fotókat, jól látszik, hogy a kutyus a gazdik lábánál fekve kíváncsian felfelé tekintget.
Rengeteg solymászati eszközzel, fegyverekkel, páncélokkal, olyan felszereléssel rendelkeznek, melyeket bármely hagyományőr megirigyelhetne. Velük és a hatvan éve kovácsként tevékenykedő Árgyelán Jánossal minden szombaton találkozhatnak az erődítmény látogatói. A reneszánsz napok, garantált programok hétről-hétre visszaröpítik a látogatókat abba a korba, amikor még a pallos, a buzogány, a nyílpuska és a teljes lovagi páncélzat is egy hivatás képviselőjének napi használatú eszközei közé tartozott.
