Az aktív nemzetiségi élet fontosságát hangsúlyozták

Amikor megszületett a civil törvény, a nemzetiségi fiatalok is aktivizálódtak, tartozni akartak valahova, ezért egy tábor alkalmával döntöttünk úgy, hogy megalapítjuk a Maszfiszt – hangsúlyozta Paulik Antal. – Az alapítók között több Békés megyei, de Budapesten vagy például a pozsonyi egyetemen tanuló fiatal is megtalálható volt.

A Békéscsabán élő szlovák fiatalok ugyanakkor saját szervezetet hoztak létre, az alapítók közé tartozott többek között Ando György, Matejdesz Mária, Krett Attila, Somogyi Nóra és Tőkés Gyula. Kellett ahhoz néhány év, hogy a félreértéseket tisztázzák, majd 1993-ban teljes jogú tagként beléptek a Maszfiszba a csabaiak is.

Kiszely András korábbi vezető, a Békéscsabai Szlovák Önkormányzat elnöke kiemelte, a fénykorban 512 regisztrált taggal működtek. Különböző kulturális programokat, kirándulásokat szerveztek, összetartották a nemzetiséghez tartozó fiatalokat Békéscsabától Budapestig, Szarvastól és Tótkomlóstól a Pilis több településéig. A szlovák nyelv megőrzésére, ápolására külön hangsúlyt helyeztek. Jelenleg 150 aktív taggal, békéscsabai központtal működik a szervezet.

A Maszfisz-alapítók közül Fuhl Imre és Orvos Miklós a harmincéves jubileumon kiemelte, jó lenne, ha a mai fiatalok legalább olyan aktívan bekapcsolódnának a szerveződésbe, mint ahogyan ők tették egykoron. Paulik Antal hozzátette, bebizonyosodott az is a 30 év során, hogy a Maszfisz hosszú távú tevékenysége jó hatással volt az adott települések szlovák közösségeire. A megjelentek visszaemlékeztek arra, hogy Békéscsaba újratelepítésének 275. évfordulójára kerékpáron érkeztek az ősök útján, tíz nap alatt Hradištéből Csabára. Bemutatták az új vezetést is, a szarvasi Szeljak Bence az elnök, az alelnökök: Püski Bence, Me­zősi Vilmos (Békéscsaba), Horváth Brigitta és Háló Géza (Budapest).

Videó: Paulik Antal hivatalos Facebook oldal