A Hagyományok megőrzése a megélhetést jelentheti

Az egész napos rendezvény első felében Békéscsaba népi kézműves értékeit ismerhetik meg az érdeklődők, délután pedig olyan megyei kezdeményezések vezetői mutatkoznak be, akik segítettek a helyieknek, hogy az általuk készített kézműves termékeikkel visszakerülhessenek a munka világába.

A Békés Megyei Népművészeti Egyesület rendszeresen szervez olyan fórumokat, melyek célja a tudásátadás mellett, hogy az itt élőket érzékenyítése a népi kultúra iránt.

– Arra törekszünk, hogy az emberek minél közelebb kerüljenek ehhez a kultúrához, mert ez már nem része az oktatásnak, és úgy tapasztaljuk, hogy amit a gyermek nem tanul, nem lát, az idegenné válik a számára. Pedig a népi kézművesség alkalmas arra, hogy annak művelői a semmiből hasznos tárgyakat teremtsenek. Éppen ezért a konferenciára is olyan embereket hívtunk meg, akiknek sikerült megszólítaniuk az ott lakókat és munkalehetőséget biztosítaniuk a számukra – ismertette Pál Miklósné, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület elnöke.

A délután folyamán többek között a Tótkomlósi Evangélikus Egyházközösség is bemutatkozik, ahol birkatenyésztésbe fogtak a helyiek, akik a lenyírt gyapjút Pécs mellé viszik megtisztítani, majd a fonalat, amelyet már ők festenek be, a szövőszakkörön használják fel.

Magyardombegyházán a helyi polgármester, Dinyés Ildikó a ciroktermelést és a seprűkészítést élesztette fel.

– Először a seprűkészítés tudását elevenítették fel, majd a sajtkészítésbe is bele fogtak a közösség tagjai – tájékoztatott az elnök.

Kötegyánon pedig a Református Egyházközség fél éve indított szövőszakkört és kézműves foglalkozásokat, hogy ott tartsa a helyieket.

Az ipari kender rendkívül sokféleképpen felhasználható, az autóülés kitömésétől kezdve, a kozmetikumokon és textíliákon át, a kendermagos kenyérig. Ráadásul a népi kézművességnek is az egyik fontos alapanyaga, amelyből szőnyegek és egyéb textíliák készíthetők. A vésztői kendertermesztésről és annak feldolgozásáról Molnár Sándor konzorciumvezető tart majd előadást. Míg a hagyományok megőrzéséről Brczán Krisztifor, a deszki Bánát Szerb Kulturális Egyesület elnöke beszél, aki a szerb hímzést hozta vissza. Ma pedig már a helyi manufaktúrában készülnek a szerb táncosok ruhái és fejfedői.

– Ez is jól mutatja, hogy egy alapötletből, amely a népi kultúrából táplálkozik, hogyan lehet olyan tevékenységet folytatni, ami plusz jövedelmet biztosít azok számára, akik kedvet éreznek hozzá – emelte ki Pál Miklósné.