2019.11.10. 19:59
Több a mérges, mint az ehető gomba
Az enyhe, ugyanakkor csapadékos őszi időjárás kedvez a kalapos gombáknak, melyből rengeteg faj található hazánkban. Azonban a vadontermőek túlnyomó része, mintegy nyolcvan százaléka nem ehető – figyelmeztetnek a megyebeli szakemberek.
A csabai piaccsarnok gombavizsgáló standjánál egymásnak adják a láthatatlan kilincset a vásárlók. Van, aki bevizsgáltatni hoz gombát, és akad olyan, aki a szakember által szedett vadon termő gombáért jön, hiszen annak az íze sokkal finomabb termesztett társaihoz képest.
– Laskagombára pályáztam, ám azt most nem találtam, így kipróbálom ezt az óriás tölcsérgombát – mondta Szőke Andrásné, aki Köröstarcsáról érkezett gombavadászatra.
Selmeczi László gombaszakértő a közeli Biharba is jár gombászni, ám ahogyan arról lapunk is beszámolt, az elmúlt idők egyik legnagyobb fogását Pósteleken szerezte be. Megtudtuk, a lánykorában 16 kilogrammot nyomó óriás likacsosgomba azóta már savanyúságként éli életét.
– Reggel 9 óra van, eddig hárman hoztak gombát. Volt már olyan napom, amikor hetvenen fordultak meg egymás után. A bevizsgálni hozott gombák
90 százaléka mérgező. A behozottak közül csak az étkezési gombát szolgáltatom vissza, a többit megsemmisítem. Itt egy lilatönkű pereszke – vesz ki egyet az elkobzott darabok közül –, ami igaz, hogy ehető, de ez már olyan öreg, ezzel együtt penészes és büdös, hogy meg fog ártani, ha valaki megeszi – hangsúlyozza Selmeczi László.
Hozzáteszi, Európa-szerte Magyarországon a legszigorúbb a gombatörvény. Van ehető, továbbá ehető és árusítható kategória, illetve léteznek védett fajok is, amelyek darabjáért akár 5-10 ezer forint közötti bírság jár, ha valaki felszedi. Közben mutat egy gyönyörű példányt is. Kiderül, a hírhedt légyölő galócáról van szó.
– Ezt elrettentő példának hoztam magammal. Két embernek elég lenne, akik egy hétig énekelnének, táncolnának, amit újabb egy hét alvás követne. Egy személynek pedig ez az adag halálos is lehet – fogalmazott Selmeczi László.
Szajkó Attila gyulai gomba-szakellenőr egyik legfontosabb tanácsa, hogy minden esetben személyesen vizsgáltassuk be a szedett gombákat, és azt követően lehetőleg egy napon belül fogyasszuk is el. Hozzáteszi, hasznos ha legelsőnek megismerkedünk a gyilkos galócával, hogy azt teljes mértékkel kizárjuk a gyűjtés során, hiszen ennek a fajnak, fogyasztást követően 24–72 óra, vagy akár napok múlva mutatkozik meg káros hatása, de akkor már késő, hiszen ilyenkorra a gomba kiürül a szervezetből, ám toxinja elkezdi lebontani a májat – és onnan nincs visszaút.
– Vannak úgymond feltételekkel ehetők is. Ide tartoznak például a 20 perces gombák, amelyeknél kitétel, hogy ennyi ideig legalább főzni, sütni szükséges, ugyanis nyersen olyan méreganyagot tartalmaz, ami hasmenéssel, hányással járó kellemetlenséget okozhat.
Szajkó Attila azt tanácsolja, hogy jól szellőző kosárban mindegyik fajt, akár egy papírdarabbal elkülönítve, kalappal és tönkkel, illetve gallérral együtt gyűjtsük, ugyanis nejlonban tárolva befülled, összetörik és egy szakértő számára is azonosíthatatlanná válik.
Megyénkben is fordult már elő gombamérgezés
A gombamérgezés tipikus tünetei: izzadás, nyálfolyás, hasmenés vagy hányás, esetleg láz. Szajkó Attila elmondta, nem egy olyan eset is volt már, amikor a kórházból kértek tőle segítséget.
– Vélhetően az udvaron termett badar- vagy trágyagombát ette meg egyszer nyersen egy kisgyermek. A nyers fogyasztás eleve tiltott. Itt nem volt szükség gyomormosásra, az orvosok néhány óráig megfigyelték a kislányt, aki ennyivel meg is úszta a dolgot. A másik történet Dévaványa környékén volt, ahol szintén egy hatéves kislány evett nyers gombát. A szülők azonnal mentőt hívtak, akik a helyszínen gyomormosást végeztek és mintát vettek. A szülők szerencsére egy gombát is magukkal hoztak a gyulai kórházba, ahonnan egy orvos hívott fel, hogy segítsek beazonosítani azt. Kiderül, hogy egy gumós tuskógombáról volt szó, ami nyersen fogyasztva mérgező. Szerencsére itt sem történt komolyabb baj, másnap haza is engedték a gyermeket.