2019.11.21. 06:22
Türelemre is tanít a tinta
A háromgyermekes édesanya tizenöt éve ismerkedett meg a szépírás művészetével. A hobbiként indult elfoglaltság ma már jövedelemforrásként segíti a család mindennapjait.
20191108 Békéscsaba Mecseki Éva békéscsabai kalligrafikus Fotó: Imre György IGY Békés Megyei Hírlap
Fotó: Imre György
Mecseki Éva – mint mondja – már az iskolában kitűnt szépen formált betűivel a többiek közül. Így nem véletlen, hogy felnőttként is szívesen kísérletezett a különböző betűtípusokkal, mígnem az egyik könyvesboltban rá nem talált egy, a kalligráfia elsajátítását segítő csomagra.
– Ettől kezdve, ha szabadidőm engedte, szívesen gyakoroltam a szépírást – árulta el a háromgyermekes anyuka. Amikor hazaköltözött Békéscsabára, letette az államvizsgát, rátalált a szerelem és nem sokkal ezután megszületett kislányuk, majd újra felfedezte a míves betűket. Kezdetben születésnapokra készített írásokat a Bibliából vett idézetekkel. Egy év alatt közel hatvan kép vált ajándékká a keze alatt. Majd egy isteni sugallatra született meg benne a gondolat: mi lenne, ha nem csak az ismerősöknek adná az alkotásokat.
– Először papírra, később táblára és bögrére készítettem el a különböző írásokat. A hobbiból pedig szép lassan jövedelemforrás lett – osztotta meg. Az elején inkább csak másolta a különböző betűket, de idővel kialakult a saját stílusa, amit a képeibe is beépít. – Mióta harmadik gyermekünk is megszületett, inkább este dolgozom, amikor már csöndes a ház, visszavonulok a kis műhelyembe és írogatok.
De persze olyan is előfordul, hogy a gyerekek velem együtt festenek, hiszen mostanra őket is megfogta ez a világ, hozzám hasonlóan szeretnek kísérletezni, írni a filcekkel, tollakkal – tette hozzá az édesanya.
Szeptember óta még több megrendelést kell teljesítenie, hiszen egy keresztény ajándékbolt felkérte, hogy készítsen táblákat nekik, és workshopokat is rendszeresen tart náluk.
– Ezeken az alkalmakon először a különböző betűket tanítom meg a résztvevőknek, amelyekből a foglalkozás második felére szavakat alkothatnak. De előtte mindenkinek rá kell éreznie a mártogatós tollra, amivel ha felfele írunk, vékonyan fog, lefelé pedig szétnyílik és vastagon jön a tinta, hogy aztán a papír szép lassan magába szívja azt – árulta el.
A beszélgetésünk közben hamar megakad a szemem egy, a hálaadásról szóló idézeten, ami az asztala fölé van kirakva.
– Nem mindig könnyű az élet, de meg kell találni a jót mindenben. Ebben segítenek nekem az idézetek. Amíg írom őket, a betűk kivitelezése mellett a szavak jelentésére éppúgy figyelek, minden mondat a lelkemig hatol – hangsúlyozta.