Egy évtizede nyújtanak segítséget a megyében

Dr. Csűri Gábor, a hatóság Békés megyei egyenlőbánásmód-referense elmondta, alapvető feladatuk, hogy az egyenlő bánásmód kötelezettségének megvalósulását ellenőrizzék. Hozzátette, hogy a hátrányos megkülönböztetést – közismertebb nevén diszkriminációt – törvény tiltja Magyarországon.

– A tapasztalatok szerint hasonló panaszok jellemzőek Békésben is, mint az ország más részein, ugyanakkor szerencsére kijelenthető, hogy nálunk viszonylag kevés a diszkri­minációs sérelem – árulta el a szakember.

Elmondása szerint a hatóság által vizsgált legtöbb megyei eset a foglalkoztatás területét érinti. Több panasz érkezett például a hatósághoz azért, mert a kismamáknak, akik próbaidő alatt jelezték a várandósságukat, a munkáltató – kihasználva a munkaviszony próbaidő alatti egyszerűbb megszüntetési lehetőségét – azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyát.

A foglalkoztatás mellett az oktatás területéről érkeznek a leggyakrabban panaszok. A felmerülő problémákat illetően a hatóság joggyakorlatában a „klasszikus” diszkriminációs eseteknél – például a szegregációnál – ma már gyakoribbak a többletkötelezettségek elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése miatt benyújtott panaszok.

– A tömegközlekedéssel nem szállítható, sajátos nevelési igényű gyermek számára kijelölt intézmény fenntartójának a törvény erejénél fogva gondoskodnia kell a gyermek utaztatásáról az óvodába, illetve iskolába. E kötelesség elmulasztása diszkriminációt valósít meg. De például, ha egy iskolában nem tudnak laktóz- vagy gluténmentes étkezést biztosítani, az az egészségi állapot miatti közvetlen hátrányos megkülönböztetés megállapításához vezethet – fejtette ki dr. Csűri Gábor.

Hozzátette, rendszeresen érkeznek a hatósághoz olyan panaszok, amelyekben a kérelmezők azt sérelmezik, hogy valamely oktatási intézmény vagy közszolgáltatást nyújtó szervezet nem tett eleget az akadálymentesítési kötelezettségének. Elvétve előfordulnak zaklatásos esetek is. A referens szerint senkinek sem kell tűrnie, hogy a munkahelyén például a neme, fogyatékossága, nemzetisége, szexuális irányultsága miatt sértő megjegyzések, méltatlan magatartások céltáblája legyen.

– Nem kell elviselni a cigány vicceket, a bántó gúnyolódást, a kéretlen szexuális jellegű közeledést. Minden ilyen magatartás zaklatásnak minősül, amely sérti az emberi méltóságot és az egyenlő bánásmód követelményét. A munkáltató felelősséggel tartozik a zaklatástól mentes munkahelyi környezet biztosításáért – hívta fel a figyelmet a referens.

Dr. Csűri Gábor szerint a munkahelyi mellett léteznek iskolai zaklatások is, amelyek elsősorban a gyerekek, tanulók egymás közti magatartásával valósul meg. A tanulótársak emberi méltóságot sértő magatartásainak legjellemzőbb megnyilvánulási formái a csúfolás, szidalmazás, kinevetés, fenyegetés, zsarolás, kiközösítés, bántalmazás.

A szakember szerint ma már nagyon ritka, amikor a zaklatás a tanárok tevékenységén keresztül valósul meg: a diák túlzott, indokolatlan szidalmazása, büntetése, pellengérre, sarokba állítása, elszigetelése a társaktól, a bűnbakká nyilvánítás, a megfélemlítés, a fizikai bántalmazás ugyanis tilos.

Dr. Csűri Gábor elérhetőségei. Tel.: 06-30/925-7454, e-mail: [email protected].

A két fél közötti egyezséget igyekeznek előmozdítani

– A hatósághoz akkor lehet fordulni, ha valakinek a védett tulajdonsága miatt okoznak hátrányt. A törvénnyel védett emberi tulajdonságok általában velünk született vagy nehezen megváltoztatható tulajdonságok, amelyek társadalmi előítéletek, sztereotípiák alapjául szolgálhatnak. Védett tulajdonság – egyebek mellett – a nemünk, életkorunk, nemzetiségünk, anyanyelvünk, egészségi állapotunk, családi állapotunk, világnézeti meggyőződésünk, vagyoni helyzetünk – részletezte dr. Csűri Gábor.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárása illetékmentes, és igazgatási szolgáltatási díja sincs. Az eljárás költségeit jellemzően a hatóság előlegezi meg. Az eljárás alá vont az eljárásban való részvételével kapcsolatos saját költséggel számolhat, ilyen például az utazási költség.

Mint megtudtuk, az EBH előtti eljárás kifejezetten konszenzus­orientált, vagyis lehetőség szerint a panaszos és a panaszolt egyezségét igyekszik előmozdítani. Az egyenlő bánásmód mindenkit megillet.