Igazságot szolgáltattak: Beliczey termet avattak a kormányhivatalban

Beliczey Miklós 1901-ben született nemesi családban. Az akkori korban haladó szellemiségűnek számított, míg családja háromszáz éven keresztül át szerves része volt a megye politikai életének. A família kötelességteljesítő, önzetlen várkapitányt, országos követet, megyei tisztségviselőket, főrendeket, képviselőt, főispánokat, hősi halottat egyaránt adott hazánknak és Békésnek.

Takács Árpád, a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott avató beszédében kiemelte, Beliczey Miklós nagyapja 1889-es lemondása után fél évszázaddal, 1939-ben, éppen nyolcvan esztendeje lett főispán. Mint mondta, a közéleti személyiség emlékirataiban meglepve tapasztalta, hogy akkoriban 88 olyan igazgatási szerv tartozott a vármegye alá, amelyek az emberek mindennapjait szervezték, igazgatták. Érdekes jelzés, hogy napjainkban a kormányhivatalban 88 osztály és főosztály működik, illetve foglalkozik igazgatási kérdésekkel.

Beliczey Miklós vérzivataros időszakban – amikor a rombolás volt a jellemző – valósított meg rengeteg fejlesztést. Elég csak az öntözésre és az utakra, vagy a szimbolikus jelentőségű békésszentandrási duzzasztóra gondolni.

– Önmagát nem kímélő magyar úr volt. Volt, hogy kaszát és kapát ragadott, méltósággal viselte az üldöztetést és a megaláztatást is. Az illem, az udvariasság, a közösség érdekében tett kötelezettségvállalás és a tisztesség jellemezte – hangsúlyozta. – Jól ismerte az alföldi táj és falu hangulatát, a magyar paraszt ember lelki világát. Beliczey Miklós 1944. március 19-én lemondott a főispáni tisztségről, nem vállalt sorsközösséget sem a fasizmussal, sem a kommunizmussal. Majd három emberöltő kellett ahhoz, hogy most a Beliczey családnak igazságtételt szolgáltathassunk.

Takács Árpád elmondta, szorgalommal, akarattal folytatni kell az elődök által megkezdett munkát, a fejlesztések sorát.

– Békés megye egykoron Magyarország közepén helyezkedett el, de ma sem periféria – sorolta. – Tisztességes, becsületes, dolgos emberek élnek itt. A megye a kormány támogatásával be tudja és be fogja bizonyítani, hogy saját jogán, saját akaratával érdemes a jövőre.

A Beliczey terem felavatása után előadások következtek. Dr. Varga István ügyvéd, jogtörténész a Trianon utáni időszakot mutatta be szemléletesen, számos idézettel.

Harangozó Imre néprajzkutató elmondta, Beliczey Miklósnak egy olyan korszakban sikerült embernek maradnia, amikor az nagyon nehéz feladat volt.

– Azzal, hogy a dísztermet róla nevezték el, egy olyan Békés megyei társadalmi réteg kap teret, amelynek tagjai részben vagy egészben itt maradtak a török kor alatt is – ecsetelte. – Akik mindent megtettek, hogy ebből a hazából újra Magyarország legyen. Akik itt maradtak, mert itt születtek, mert itt nyugszanak az őseik, mert minden ideköti őket. 1955-ben, 1965-ben vagy 1975-ben senki se gondolhatta volna, hogy valaha termet neveznek el Beliczey Miklósról.

Dr. Erdész Ádám, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának igazgatója mind a korszakot, mind a főispán munkásságát részletesen, számos érdekességet kiemelve mutatta be.

Beliczey István – Beliczey Miklós fia – köszöntőjében hangsúlyozta, édesapja megyénk olyan személyisége volt, aki a saját korában nem volt hajlandó egy idegen ország érdekeit képviselni, annak embertelen politikáját szolgálni. Ezzel utalt arra, hogy a főispán nem szimpatizált sem a náci Németországgal, sem azokkal a kormányokkal sem, amelyek a reálpolitikán túl összekacsintottak a náci Németországgal.

– Szerette a falu népét és ismerte a magyar közigazgatást, emiatt is lehetett főispán – húzta alá. – Amikor viszont helyben már nem tudta mérsékelni a negatív hatásokat, lemondott. Életfelfogásának tanulsága, hogy tudatában kell lennünk annak: Békés megye népének és tájainak szeretetre méltó varázsai vannak. Kis mikrokozmosz ez változatos vidékkel, jól megközelíthető közigazgatással. Ezek szeretete kell, hogy mérvadó legyen, ennek a szeretetnek kell megnyilvánulnia megyénk közigazgatásának valamennyi tényezőjében.