Isten közösséget vállalt velünk, megteremtve az élet értékét

Dr. Kiss-Rigó László elmondta, a legtöbb ember számára a legérzelmesebb ünnep a karácsony.

– Főleg lágy, nemes érzésekről van szó. Ha azonban leszűkítjük a karácsony ünneplését csak érzelmekre, esetleg érzelgősségre, akkor az ünnep üzenetéből nem sokat tudunk meríteni – hangsúlyozta a szeged-csanádi püspök. Mint mondta, Isten közénk jött emberként, és így közösséget vállalt mindannyiunkkal. Ez az emberi élet igazi értékének és egymás megbecsülésének az alapja is.

– Mi, magyarok karácsony előtt a harminc évvel ezelőtti temesvári eseményekre is emlékeztünk ebben az évben – tette hozzá dr. Kiss-Rigó László. – A lágy, idilli hangulatban eszünkbe juthat, hogy három évtizede az ünnepet megelőzően milyen tragikus és véres események történtek. Mindez pedig arra figyelmeztet bennünket, hogy olyan belső szabadságot kaptunk karácsonykor a Megváltó által Istentől, amit senki nem vehet el tőlünk. Ez azonban felelősség is egyben, hiszen az igazi szabadsággal a mindennapokban is helyesen kell élnünk.

Az egyházi személyiség szólt arról, hogy a világnak ezen a részén – ahol még élnek a keresztény gyökerek, a keresztény hagyományok –, a karácsonyig elvezető adventi időszaknak vallási hovatartozástól függetlenül is sajátos töltése van.

– Ilyenkor a szó jó értelmében a legkeményebbnek tűnő vagy magát annak mutató ember is kicsit elérzékenyül – folytatta a gondolatot. – Mindenki úgy érzi, emberségből fakadó kötelessége, hogy jobban odafigyeljen a rászorulókra, a nehezebb sorsú emberekre. Ebben az időszakban jobban kifejezzük szolidaritásunkat, és tenni is tudunk másokért. Gondoljunk csak a rengeteg karitatív programra, amelyekbe nem csak a vallásos emberek kapcsolódnak be.

A tudatosan hívő keresztény emberekben ugyanakkor kettős értelemben is él a várakozás.

– Karácsonykor megünnepeljük a Megváltó történelmi születését. A várakozás ugyanakkor arra is utal, hogy gondolunk a második eljövetelére is, a vele való találkozásra a történelem végén. Mindez erőt, reményt és bátorítást ad nekünk.

Dr. Kiss-Rigó Lászlót megkérdeztük arról is, hogy miként vélekedik a karácsony közhelyesen sokat emlegetett elüzletiesedéséről. Ennek kapcsán hangsúlyozta, néhány évtizede valóban állandóan emlegetett kifejezés volt a fogyasztói társadalom, a médiumok tele voltak azzal, hogy az ünnep elvesztette az igazi értékét.

– Ez nem tűnt el az évnek ebből az időszakából, ugyanakkor számos kedvező változást érzékelni – nyomatékosította. – Húsz-harminc éve adventi koszorú nem létezett, csak a templomokban. Napjainkban városok és községek közterületein, közösségek székhelyein, munkahelyeken is megtalálható a várakozás időszakának jelképe. Ez plusztöltést ad az adventnek, a gyertyák meggyújtása közösségi eseménnyé, közösségi ünnepé is tette ezeket a heteket. A társadalom sokat változott pozitív értelemben ahhoz képest, amikor csak a kötelező költekezés, a vásárlás határozta meg az ünnepet és az ünnepvárást. Példaként kiemelte, a közmédia Jónak lenni jó című műsorát, ami az egész országot megmozgatta.

A Megváltót szimbolizálja az ajándék

Dr. Kiss-Rigó László elmondta, az ajándékozás szokása a Megváltót szimbolizálja. Isten megajándékozott bennünket egy testvérrel, hálából karácsonykor mi is megajándékozzuk egymást.

– Az is közhellyé vált, de attól még igaz, hogy az ajándékot nem a pénzbeli értéke határozza meg. Akár anyagiak nélkül, saját magunk készítette különlegességgel is megörvendeztethetjük szeretteinket – fogalmazott. – Az ajándékozásra lehet csupán formaságként tekinteni, de meg lehet igazi tartalommal is tölteni.