Kutatások szerint növényeink képesek érzelmi reakciókra

Nagy Piroska beszámolójának kezdetén kiderült, szakmaválasztásában nagyszülei kertje volt egykoron meghatározó számára. Ezen belül is nagyapjának a növényekhez és állatokhoz fűzött szeretete és tisztelete maradt meg benne leginkább. Hozzátette, akkoriban a jószág megnevezés alatt nem csupán az állatokra gondoltak, hanem minden olyan dologra a gazdaságon belül, ami javakat biztosított az embereknek. Éppen ezért fontosnak tartották, hogy élőlényre, tárgyra és növényekre egyformán fordítsanak figyelmet, hiszen meglátásuk szerint megfelelő törődéssel a felsoroltak mindegyike sokkal tovább „életben” marad.

Előadásának főcíméről, a Parabotanikáról elmondta, egy olyan növénytudományt takar, ami a megszokottól eltérő, lényegében egy másféle szemléletet mutat be. Majd a hazugságvizsgáló feltalálásának atyja, Cleve Backster egykori kutatásáról számolt be a jelenlévőknek. Megtudtuk, a kriminológiai szakember 1966-ban egy hirtelen ötlettől vezéreleve úgy döntött, galvanométerét felcsípteti egy sárkányfa levelére, hogy megvizsgálhassa, a kiszáradt növény miként reagál az öntözésre.

A kísérlet során meglepődve tapasztalta, hogy már a benne megfogalmazódó gondolatra, miszerint vizet hoz a locsoláshoz, a műszer jelzése szerint szobanövénye az emberekéhez hasonló érzelmi reakciót váltott ki. Ettől felbudzulva később számos tesztnek vetette alá, melyek során bebizonyosodott számára többek közt az is, hogy alanya félelmi reakciót is képes produkálni, amit levelének megégetésével váltott ki nála.

A tanársegéd elmondta, Cleve Backster felfedezéséből kiindulva azóta számos helyszínen tanulmányozták már a növényekre gyakorolt érzelmi hatások eredményeit. Egy amerikai gazda például a szokásosan használt jó minőségű lombtrágya mellett Vivaldi és Bach zenéjével kényeztette növényeit a reggeli és esti órákban, amik ennek köszönhetően a korábbiaknál jóval bővebb és nagyobb terméssel jutalmazták meg. Később módszere a „Sonic Bloom” nevet kapta, amit gyakran használnak azóta is a biogazdálkodásban, ma már mintegy 40 országban alkalmazzák.

A bab fejlődését elemezte

Nagy Piroska maga is kutatást végzett a növények érzelmeivel kapcsolatban. Néhány évvel ezelőtt egy 3 csoportból és 75 gyermeklétszámból álló óvodában tesztelte, hogy a termekben csíráztatott 200-200 babszem közül hogyan fejlődik az a 100 darab, amihez a gyerekek énekelnek és mondókáznak, illetve miként viselkedik az, amivel nem foglalkoznak. Végül kiderült, a „szeretgetett” példányok egységesebben növekedtek és bővebben csíráztak, mint elhanyagolt társaik.