A várvédők szemével látjuk a 16. századi világot

Az eseményen megtartott köszöntőjében dr. Görgényi Ernő polgármester elmondta, az informatikai eszközök világában nagyon fontos, hogy a modern felületeken is megtalálják a módját az értékek közvetítésének, történelmi múltunk legfiatalabbak számára történő bemutatásának. Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy az Almásy-kastély kortárs kiállításában már megjelenik ez a törekvés. Emellett vár tárlatának fejlesztése során is arra törekednek, hogy a 21. századi felületek és lehetőségek segítségével szólítsák meg a legfiatalabb generációkat. Az eltemetett vár című, az Almásy-kastélyban bemutatott, majd az erődítménybe átkerült kiállításban már meg is találhatók ezek az elemek.

A hétfőn átadott fejlesztések három részből állnak. A dioráma, a kétszáz figurával berendezett és hihetetlenül részletgazdasággal elkészített háromdimenziós makett az 1566-os ostrom idejét idézi meg országosan is egyedülálló módon. Emellett egy-egy háromdimenziós képi és videós rekonstrukció idézi meg a korabeli várat.

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár elmondta, olyan fejlesztés valósult meg, amely a fiatalok számára is érdekessé, vonzóvá teszi a vár kiállítását. Az államtitkár hangsúlyozta, a beruházás hírét, mint jó példát az ország valamennyi tájára elviszi majd.

Fekete-Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezető igazgatója kiemelte, a külsős vállalkozók és a cég szakemberei több mint egy éven át dolgoztak a projekten.

A beruházásra az önkormányzat az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kubinyi Ágoston Programján 10 millió forintos támogatást nyert el, amit a város további hárommillió forinttal egészített ki.

Az első élményelem a lovagteremben látható, ahol kivetítőn látható, hogy milyen volt az 1566-os, oszmán támadás előtti és az 1690-es, török-kor utáni Gyula. Szakonyi Balázs, a Pazirik Informatikai Kft. kreatív vezetője elmondta, az erődítmény és környezete ötven négyzetkilométeres része jelenik meg. A 3D-s videóhoz régészeti kutatások, téglavárakkal kapcsolatos, hadtörténeti, védelmi rendszerekre vonatkozó és mezővárosokról szóló információk szolgáltatták az alapot. Utóbbiak a korabeli házakhoz és egyházi épületekhez jelentettek támpontot. A grafika és az animációs film egyaránt ezek alapján készült el.

Temesváry János műszaki vezető kiemelte, a vár régészeti kiállítását bemutató teremben egy olyan installációt alakítottak ki, amely segítségével a látogatók ugyanazt a tájat, ugyanazokat a tereptárgyakat láthatják, amit a védők 1566-ban. Egy 17. századi hajdú puska másával a látószög is variálható, s tervezik, hogy a későbbiekben a fegyver jelképes elsütése után a török-kori látkép is megjelenik majd.

Kétszáz figura és részletgazdagság

A Hajnal Péter ügyvezető vezette Modellab Stúdió készítette el a már említett háromszor 1,5 méteres diorámát, a rendkívül látványos háromdimenziós makettet, amely a vár fegyvertár-termében tekinthető meg. A szakember kiemelte, számukra is a már említett 3D-s képi megjelenítések szolgáltatták az alapokat. Hozzátette, mintegy másfél évtizede gyártanak maketteket, de ez a kihívás még számukra is újdonság volt a fényfestés miatt, és azért is, mert azt kellett megidézniük, hogy miként nézett ki az erődítmény mintegy két hónap ostrom után.

– Az utolsó katona turbánjáig nagy odafigyeléssel dolgoztunk – tette hozzá Hajnal Péter. Mint írtuk, összesen kétszáz figura jeleníti meg az ostromot.

A fényfestés, a narráció és a tartalmi megjelenítés kialakításában az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. szakemberei, mások mellett Temesváry János, Fábián Tamás és Incze László is fontos szerepet vállalt. A fejlesztésen számos megyei mesterember, asztalos, vasgyártással foglalkozó mester, dizájner dolgozott.