2020.02.11. 19:55
A mindennapos testnevelés részeként tanulják az íjászatot
Öt éve működik Eleken a Velek Vezér Hagyományőrző Íjász Egyesület, melynek vezetője tavaly szeptemberben a suliíjászprogramot is elindította a helyi általános iskolában. A földrajz szakos tanár a mindennapos testnevelés részeként oktatja a felsősöknek az íjászatot.
A lövés felépítéséhez fejlett mozgáskoordináció és erőnlét szükséges, ezért oktatják a helyes tartást is
Fotó: Imre Gyorgy
Már a kapuban vár minket Duró Lajos, az eleki Dr. Mester György Általános Iskola földrajz szakos tanára. A pedagógus szeptember óta a földrajz mellett az íjászatot is igyekszik megtanítani diákjainak. Hiszen munkába állása után nem sokkal – egy pályázatnak köszönhetően – elindulhatott a suliíjászprogram a helyi intézményben.
Na de térjünk vissza a diákokhoz, akik alig várták, hogy bemutathassák nekünk, mit tanultak az elmúlt fél évben. A 6. a osztály tanulói egy rövid bemelegítést követően, sorba állnak. – Felemel, feszít, tart, lő! – hangzik el az utasítás. Mi pedig ámulva figyeljük a magabiztos fiatalokat. Nem sokkal órakezdés után íjjal a kezében megérkezik Csuvarszkiné Sarkadi Ibolya, az intézmény vezetője is.
Mint megtudtuk, legnagyobb lánya nagyon szeret lőni, az ő fegyverét hozta el a terembe. – Mára már hagyománya van ennek a sportágnak nálunk, és tervezzük az alsósokat is bevonni ebbe a programba – fogalmaz.
Duró Lajos öt éve vezeti a helyi hagyományőrző íjászegyesületet, ahol, mint mondja, a sportág világbajnokai is lőnek. A suliíjászprogram is az ő ötlete nyomán és közbenjárásával indult el. – A Magyar Íjász Szövetséghez nyújtottunk be egy pályázatot, amelynek az volt a feltétele, hogy a program oktatója edző vagy testnevelő tanár legyen. Miután megnyertük, az íjászszövetség küldött nekünk íjakat, illetve az egyesület felszerelését is tudják használni a fiatalok – osztotta meg a pedagógus.
Azóta Banda Tibor, a Magyar Íjász Szövetség szövetségi kapitánya is ellátogatott a helyi iskolába, hogy megnézze, hogyan működik a gyakorlatban a program. – Mikor itt volt nálunk, elmondta, egyedülálló az, amit mi végzünk, hogy a mindennapos testnevelés részeként tanítjuk a diákoknak az íjászatot – emeli ki az edző.
Bár még csak felsősökkel foglalkoznak az iskolában, a pedagógus szerint akár 7-8 éves kortól el lehet kezdeni ismerkedni ezzel a sportággal. – A lövés felépítéséhez fejlett mozgáskoordináció és megfelelő erőnlét szükséges, hogy használója uralni tudja az íjat, mert különben az uralja őt. Ezért nagyon fontos, hogy először megtanulják a helyes tartást a gyerekek. Illetve figyelni kell arra is, hogy jó íjat válasszunk nekik – hangsúlyozza. Rögtön hozzáteszi, hogy szerződésben állnak egy íjgyártóval, aki a gyerekekre építi a fegyvereket, amelyek fából, elsősorban vadnarancsfából vagy bambuszból készülnek, és üvegszállal vannak megerősítve.
– Ha szól nekem az egyik nebuló, hogy megérett az íjra, akkor legyártatjuk neki, legutóbb tizenegy gyereknek lett saját fegyvere, melyek akár nyolc-tíz éven át szolgálhatják gazdáikat – ismerteti az oktató. De azt is elárulja, hogy főként tradicionális magyar íjjal oktatnak az iskolában.
– Az enyém például egy régészeti lelet alapján lett elkészítve, annak arányai szerint – ecseteli. A pedagógus vallja, hogy ezeken az órákon elsősorban gondolkodni tanítja a gyerekeket. – Ha megtanul gondolkodni, és megtanulja az íjon keresztül saját magát uralni, akkor legyőzhetetlen lesz, mentálisan és fizikálisan is. A tökéletes lövés nagyon ritka, nekem ötezerből egy olyan van, mikor elengedem az íjat, és azt érzem, hogy tökéletes. A tartás és az egység kell, hogy tökéletes legyen – osztotta meg gondolatait az íjászedző.
Íjjal a kezében jött erre a világra a suli edzője
Duró Lajos, az eleki suliíjászprogram ötletgazdája mint mondja, íjjal született. – Azonban a paraszti világban, amiben éltem, nem volt elfogadott dolog az íjászat, nem fért bele az, hogy a gyerek „nyilazik”. Ezért hogy ne riasszam meg őket, sétabotnak álcáztam a fegyveremet, kimentem a zsákai határba és bálamadzagot kötöttem a „sétabotomra”, majd addig lövöldöztem, amíg el nem fogytak vagy vesztek a nyilaim – mesélte az íjászedző.