2020.02.20. 19:09
Ma is őrzik az emlékfák Sissi történetét Békés megyében
Sissiről, azaz Erzsébet királynéról, a magyarok nagyasszonyáról és megyénkhez fűződő vonatkozásokról tartott előadást Szelekovszky László nyugalmazott természetvédelmi főtanácsos csütörtökön Békéscsabán, a Lencsési könyvtárban. A szakember mintegy harminc éve kutatja a témát, és ezúttal is számos érdekességet osztott meg hallgatóságával.
– Állandóan visszatérő kérdés, hogy mi ösztönöz a kutatásra. A válasz valójában egyszerű: hozzám minden olyan történelmi személyiség közel áll, aki szereti Magyarországot – szólt indíttatásáról a szakember. Elmondta: Erzsébet királyné szerette hazánkat, Bécsben nem is érezte jól magát, itt viszont igen. Nem véletlen, hogy a magyarok királynéja elnevezéssel illették. Ferenc József és Sissi kapcsolata egyébként valóban úgy indult, mint egy romantikus történet: egymásba szerettek, illetve egyes vélemények szerint az uralkodót babonázta meg Erzsébet szépsége.
– A történelmünk talán legnépszerűbb királynéjáról készült film azonban nem mindenben fedi a valóságot, bár maga az alkotás és a főszerepet játszó Romy Schnedier is gyönyörű volt, a történelmi tények azonban sokkal összetettebbek – tette hozzá kiegészítésként Szelekovszky László. A romantikus pillanatokból korántsem volt olyan sok, mint a filmben, Sissi sorsa a bécsi udvarban egyáltalán nem alakult kedvezően. Ferenc József édesanyjával, Zsófiával nem árultak egy gyékényről.
Sokan a külpolitikai és hadi helyzet mellett kiemelt szerepet tulajdonítanak Erzsébetnek abban, hogy az 1867-es kiegyezés létrejöhetett. A történelmi jelentőségű esemény megszületéséért valóban rengeteget tett, miközben sosem rejtette véka alá a magyarok iránti rokonszenvét sem.
– Gróf Andrássy Gyula a rajongója, a hódolója volt, de nem úgy, ahogy azt sokan gondolják – fogalmazott Szelekovszky László. – Sissi mellesleg még ha akart volna, akkor sem járhatott volna tilosban, mert a királynét még éjjel is hárman figyelték.
Sissiről tartottak előadást Békéscsabán
Az előadó szólt Békés megyéről is. Ferenc József és Sissi 1857. május 26-án megtekintette a nagy árvizet követő gátépítést a megyében. A Doboz-Szanazug és Békés közötti meder kialakítását szemlélték meg. Tiszteletükre hét kőrist és egy tölgyet ültetett az Árvízmentesítő társulat Erzsébet királyné emlékfái felirattal, ami ma is hirdeti az uralkodópár látogatását. A dobozi ligetben is több tölgyfát helyeztek ki a vizit tiszteletére, míg onnan délre, a Fekete-Körös medrében tíz, ma védettség alatt álló fehér nyárfát telepítettek. S még folytathatnánk a sort, hiszen számos helyen történtek hasonló telepítések. A látogatásnak köszönhetően számtalan fogoly kapta vissza a szabadságát, és az elkobzott javak visszaadása területén is kedvező fordulat következett be.
A látogatás során Sissit és a császárt a 8 éves árva Wenckheim Krisztina fogadta május 25-én Szabadkígyóson, az ó-kígyósi öreg földszintes kúriánál erre az alkalomra kialakított diadalív mellett. A pár innen Gyulára ment, ahol az Almásy-kastélyban szálltak meg. Amerre Sissi járt, megpihent vagy megszállt, a tiszteletére mindenütt fákat ültettek. Okány határában állt a híres kocsányos tölgy, az Erzsébet-fa, amely mintegy 15 éve száradt ki.
Hárommillió fát ültettek
Erzsébet királyné tragikus halála után Darányi Ignác földművelésügyi miniszter körlevelet tett közzé, amelyben emlékfák, ligetek telepítésére biztatott. A magyarok összesen több mint hárommillió fát ültettek. A növények többsége tölgy volt, de más fafajokat is kihelyeztek. A megyében több mint ötven ilyen emlékhely létezett akkoriban. Békéscsaba és Szarvas között például számos fát ültettek, ezek egy része még napjainkban is látható, de másutt is ilyen módon él Sissi emléke.
