Tudatos fogyasztással elkerülhető a pazarlás

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal megírta, az élelmiszer-hulladék legnagyobb része a háztartásokban termelődik, és legutóbbi felmérésük szerint fejenként évi 68 kilogrammra tehető mennyisége. Hozzátették, utóbbi csaknem fele némi odafigyeléssel megelőzhető lenne, vagyis pazarlásról van szó, ami főként a készételeket, ezt követően a pékárukat, majd a zöldségeket és gyümölcsöket érinti.

Csete Erzsébet Békés megyei szakácsmester véleménye szerint számos ételkidobás megelőzhető lenne az alapanyagok vagy akár az elkészített ételek egy részének lefagyasztásával. Gyakran előfordul ugyanis, hogy túl sokat vásárolunk az adott húsféléből, vagy csak a zeller, illetve karalábé felét, negyedét használjuk fel a főzéshez.

Ezeket mind fagyasztóba tehetjük a következő alkalomra ahelyett, hogy nagyobb adagot főznénk belőle, aminek feleslege végül úgyis a kukában landol. Ugyanakkor a maradéknak haszna is lehet az elfoglaltabb embereknél, hiszen egy bolognai mártást, töltött vagy toroskáposztát, valamint a pörköltféléket is mélyhűtőbe tehetjük kisebb dobozokban, amiket aztán egy-egy vacsorára vagy gyors ebédre újraforralást követően elfogyaszthatunk.

A szakácsmester kifejtette, az ételmaradékok kidobása helyett nemcsak a fagyasztás lehet a megoldás, hanem azok újrahasznosítása is. Ha például túl sok lett a rizs köretnek, a feleslegből készíthetünk tejberizst desszertnek, a sült húsokból pedig remek szendvicset csinálhatunk vacsorára vagy reggelire, de a kicsit túlérett, helyenként elszíneződött gyümölcsökből is lehet még gyümölcsleves vagy kompót.

Az alapanyagokra kitérve elmondta, jóval kevesebb kerülhet belőlük kukába, ha vásárláskor odafigyelünk a feltüntetett lejárati időkre. Az is segíthet a hasznosításban, ha egy héttel előre megtervezzük a főzni kívánt menüt, aminél figyelembe vesszük a közeli lejáratú hozzávalóinkat.

Végül kiemelte, vigyázni kell a gyorsan romló ételekkel, mint például a hal, a hús, a tejtermékek. Ezeket ne tároljuk még hűtőben sem sokáig, utóbbiakat főként felbontás után. Elszíneződésük, illetve erős vagy savanykás szaguk esetén pedig ne használjuk vagy fogyasszuk el azokat. A zöldségektől és gyümölcsöktől is meg kell válnunk, amennyiben rothadni vagy penészedni kezdenek.

Ha ugyanis fehéres, zöldes színű, szőrös bevonat képződik egy élelmiszeren, akkor nem elegendő az érintett részt egyszerűen kivágni. A penészfonalak ugyanis mélyre hatolhatnak a termék belsejébe, és minél folyékonyabb, annál gyorsabban terjedhet benne; a penészspórákat pedig nem lehet főzéssel és sütéssel sem elpusztítani.

Számos ok miatt történhet ételmérgezés

Dr. Ferenczi Attila háziorvos elmondta, a romlott élelmiszer elfogyasztásával olyan bomlástermékek kerülhetnek a szervezetbe, amelyek mérgezik azt. A bélben ráadásul még fokozottabb az erjedés, ezért lép fel puffadás, teltségérzet, hasmenés. Különböző toxinok is felszívódnak ilyenkor, ami ételmérgezéshez vezet. Utóbbi tünetei a hányás, hasmenés, gyomor- és bélfájdalmak, hasi görcsök, súlyosabb esetekben megváltozott tudatállapot.

A háziorvos kifejtette, ételmérgezés számos dologtól előfordulhat az embernél a gombatermékektől kezdve a romlott tejen át a rossz húsig. A mérgezés lehet egyedi vagy tömeges, például a közétkeztetésben. Ilyenkor jelenteni kell a népegészségügyi hivatal felé. Kiemelte, gyanúja esetén minél hamarabb orvoshoz kell fordulni vagy akár sürgősségi osztályra bemenni, ugyanis szükség lehet gyomormosásra. Ha pedig valaki későn fordul segítségért, úgy csak különböző ellenszerekkel tudják gyógyítani a már felszívódott méreganyagok miatt.