Bemutatták az Orlai Petrics Soma című kötetet Mezőberényben

A helyi könyvbemutatónak több szempontból is talán a legjobb környezetet a városháza biztosította – köszöntötte a megjelenteket Siklósi István polgármester. Mint elmondta, a polgármesteri hivatal helyén egykor a Petrics család háza állt, és ott született a magyar történelmi és művelődéstörténeti festészet megteremtője Orlai Petrics Soma, miközben a díszteremben látható egyik fontos műve, a Coriolanus.

Mint megtudtuk, az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Művészettörténeti Tanszékének hallgatói a 2010-2011-es tanévben, negyedszázaddal az Orlai Petrics Soma monográfia megszületését követően új kutatásokat végeztek a 19. századi festő életműve körül. Az eredményeket közlő tanulmányaik – kiegészülve mezőberényi helytörténészek munkáival – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum oldalán voltak olvashatók 2018-ig. Az időközben újjászerkesztett az Orlai Petrics Soma (1822-1880) című kötet papír alapú kiadása a Balogh Bertalan Művészeti Alapítvány munkája.

Keserű Katalin művészettörténész, az ELTE Művészettörténeti Tanszékének professzor emeritusa utalva Siklósi István szavaira hangsúlyozta, a kötet bemutatójához valóban különleges miliőt szolgáltatott a városháza és a Coriolanus című festmény, ami a 19. századi magyar képzőművészet egyik kiemelkedő remekműve.

- Egyedi történet bontakozik ki azért is, mert egy berényi fiú végig tanulta Európa jelentős művészeti intézményeit, akadémiát, és közben az európai kultúrát, így az antik hagyományokat is magába szívta, amelyek akkoriban mélyen beleivódtak a művészetekbe – tette hozzá.

Galamb Zsuzsanna művészettörténész, a kötet szerkesztője Orlai életén keresztül műveit, illetve magát a könyvet is bemutatta. Kiemelte, az alkotó ismeretlen ismerősnek számít, hiszen bár sokan a konkrét munkásságáról keveset tudnak, Petőfiről készült festményét szinte mindenki ismeri. A szakember felvillantott több érdekes adalékot is Orlai életéből. Mint megtudtuk, 1846-tól Bécsben festészetet tanult előbb az akadémián, majd egy magániskolában. 1847-ben pedig elkezdte festeni első történelmi tárgyú képét, a Szent István és az orgyilkos című történelmi tablóját. 1848 nyarára az első, akadémiai értelemben vett történelmi festő lett.

Részt vett a szabadságharcban, 1850-51-ben pedig Münchenben tanult. A Mohácsnál elesett II. Lajos király testének feltalálása című festményével először szerepelt a pesti Műegylet tárlatán. Portréfestőként is elkezdett tevékenykedni, Debrecenben megörökítette a város jeles polgárait. Portréiból és II. Lajos-festményéből egyéni kiállítást rendezett, ami az első egyéni, gyűjteményes tárlat lehetett hazánkban. A mezőberényi evangélikus templom számára oltárképet készített, amelyet több egyházi megrendelés követett.

Körösi Mihály is újdonságokkal készült

1854-ben vette feleségül Névery Annát, majd Pestre költöztek. 1861-ben megalakult a Magyar Képzőművészeti Társulat az ötletére is. A londoni világkiállításra, illete a müncheni kiállításra is eljutottak festményei – utóbbi eseményre éppen a Coriolanus.

Körösi Mihály helytörténész, a Képek Orlai Petrics Soma életéből című kötet szerzője, a város alpolgármestere két tanulmányt is írt az új könyvbe.

- A kötet számos új elemet, új koncepciót vonultat fel – ecsetelte. – Felbukkantak friss forrásanyagok, több szerző tanulmánya olvasható, illetve a művészettörténész-hallgatók látásmódja is tükröződik az írásokban.

Körösi Mihály a Békés megyéhez köthető festményekkel, a megyében megtalálható alkotásokkal és Orlaihoz kötődő személyekkel foglalkozott. Mezőberényben a városháza mellett a német evangélikus templomban látható Orlai ,,Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket„ című oltárképe, magángyűjtőknél két alkotása található. Békésen, a katolikus templomban több munkája is megtekinthető.

A kötet egyik szerzője Henger Péter helytörténész is.