Erőforrássá is válhatnak mindennapi konfliktusaink

– Kinek volt ma már konfliktusa? – kérdezte rögtön előadása elején Szabó Tibor, aki hosszú évek óta foglalkozik emberekkel többek között coach-ként, valamint mediátorként. A szakember megannyi “ügyfélnek” segített már, ami nem csoda, hiszen kérdésére a teremben helyet foglaló vendégek közül valamennyien egyszerre, igenlően nyújtották fel kezüket.

Konfliktusokkal mindennap találkozunk, az ellentétek a társas érintkezés részeként is értelmezhetőek. Azonban ezekből a helyzetekből sokszor vesztesként jövünk ki. Szabó Tibor előadása során külön kitért a párkapcsolati, a munkahelyi, valamint a belső, bennünk zajló konfliktusokra is.

A tanácsadó bemutatta, hogy milyen hozzáállással találkozhatunk egy vitahelyzet során. Ezekből könnyedén magunkra ismerhetünk. Előfordul, hogy versengőként küzdünk az igazunkért, vagy éppen elkerülőként, bele sem megyünk a vitába. Sokszor kerülhetünk kapcsolatba olyan emberekkel, akik alkalmazkodóként bármilyen kimenetelt elfogadnak. Nem ritka azonban az sem, hogy egy konfliktus során az egyik fél csak a problémamegoldásra koncentrál, és az sem, hogy kompromisszum kialakítását helyezi előtérbe.

Kompromisszum, vagy konszenzus?

Amikor konfliktusba kerülünk, az egyik legjobb megoldásnak a kompromisszum megkötését gondoljuk. Azonban az előadáson kiderült, nem ez az abszolút nyertes-nyertes szituáció. Szabó Tibor egy házaspár hétvégi programtervén keresztül mutatta be, hogy miben tér el a kompromisszum a konszenzustól, azaz a megegyezéstől.

– Én úgy szoktam mondani, hogy a kompromisszumban mindig van lemondás, ott rossz szájíz marad. Ha abban maradtunk, hogy inkább senki nem megy este sehova, akkor mindketten lemondtunk az igényeinkről. Ez akkor lenne jobb, ha az egyik fél megnézheti az akciófilmet, a másik a romantikusat, de mégis összehoznak valami közös programot is – szemléltette.

Hogyan érdemes nekifogni egy konfliktus megoldásának?

A szakember hasznos tanácsokat, tippeket is adott hallgatóságának. Szabó Tibor külön hangsúlyozta, hogy a kommunikációban kiemelt szerepet kap a szavak helyes használata, illetve kerülnünk kell az általánosítást.

– A kommunikációban vannak nagyon veszélyes szavak, ilyen az állandóan, folyton, mindig és soha. Olyan nincs, hogy valakinek mindig kifut a tej, hogy valaki folyton engem bánt. Gyakran, hetente háromszor, havonta kétszer, olyan van. Ezek azért veszélyes szavak – különösen a gyereknevelésnél –, mert nagyon negatívan tudnak programozni – magyarázta.

Ahhoz, hogy siker szülessen, először is el kell fogadnunk, hogy a konfliktushelyzeteket is gyakorolni kell, minden egyes vita egy tanulási folyamat része. Őszintén kell fordulnunk a partnerhez, és világosan felvázolhatjuk neki érdekeinket. Ha ezeket a lépéseket megtesszük, könnyebben megismerjük magunkat, a másik felet, és nem csak az érzelmi intelligenciánk fejlődik, hanem sokkal könnyebben kezeljük majd társas kapcsolatainkat.

Békésben egyébként egyre többen érdeklődnek a személyiségfejlesztés iránt. Pelle Róbert, az esemény helyszínéül szolgáló intézmény igazgatója elmondta, hogy már harminc éve szerveznek előadásokat, amelyekre folyamatosan érkeznek vendégek, nemtől, korosztálytól függetlenül. – Azt vesszük észre, hogy a pszichológia mindenkit érdekel, és igyekszünk olyan témákat érinteni, ami fontos, és hasznos is – tette hozzá.

Mivel foglalkozik egy mediátor?

A mediátor tulajdonképpen egy tolmács, aki a konfliktusban álló felek kommunikációját segíti. Munkájával – teljes titoktartás mellett – eléri, hogy világosan felszínre bukkanjanak az érdekek, valamint az igények.

A mediáció alkalmazását nem csupán magánszemélyek közötti konfliktusok megoldására alkalmazzák, hanem bevett módszer többek között gazdasági, büntetőjogi, munkaügyi és egészségügyi területeken is.