Nő a házasodási kedv a megyében

Magyarországon az 1970-es évek közepétől csökkent azoknak a száma, akik hivatalosan összekötötték az életüket. Ez az évtizedeken át tartó tendencia 2010 után új fordulatot vett, és a házasságkötések száma 2010 és 2016 között közel a másfélszeresére emelkedett. Míg 2010-ben 36 ezren járultak az anyakönyvvezető elé, addig tavaly novemberig már 62 ezer pár mondta ki a boldogító igent.

A békési Veres Viktória és párja, Vágási Sándor augusztusban fogadnak egymásnak örök hűséget. Négy éve a munkahelyükön találkoztak, és idén jegyezték el egymást. Viktória hírportálunknak elárulta, mindkettőjük számára természetes volt, hogy kapcsolatuk új szintre léphet, így nem lepte meg, amikor Viktória diplomaosztója előtt, hajnalban Sándor letérdelt előtte.

– Már nagyon jól állunk a szervezéssel. Először a lakodalom helyszínét foglaltuk le, és csak azután választottuk ki a szolgáltatókat. Az esküvő helyszíne sem volt kérdés a számunkra, hiszen mindig arra vágytam, hogy az evangélikus nagytemplomban mondhassam ki a boldogító igent – osztotta meg a fiatal lány. Arra a kérdésre pedig, hogy miért döntöttek az igen kimondása mellett, azt válaszolta: – Mindkettőnk szerint a gyermekeinknek is a javára válik majd, ha férj és feleség leszünk.

Viktóriáék mellett még számos pár mondja ki a boldogító igent a megyeszékhelyen. Míg 2018-ban Békéscsabán a házasságot kötő párok száma háromszáz körül volt, addig ez a szám 2019-ben már négyszáz fölé emelkedett.

– Ebből is jól látható, egyre többen döntenek úgy, hogy hivatalosan is összekötik életüket – fogalmazott Szarvas Péter polgármester. Elmondta, sok az úgymond „kis” esküvő, amelyek ingyenesek. Ugyanakkor egyre több pár választ a nagy napra külső helyszínt, azaz nemcsak a polgármesteri hivatalba, hanem egy szép parkba, ligetbe vagy éppen a vacsora helyszínére szervezik a ceremóniát. Hozzátette, olykor-olykor felmerülnek különleges igények is, például az egyik párnak a kutya is családtagnak számított, ezért fontos szerepet szántak neki a ceremónián: az ő nyakába kötötték a gyűrűket, és együtt vonultak az anyakönyvvezető elé.

Előfordult olyan is, hogy a pár, valamint a násznép nagy része is motorral érkezett, és a fiatalok motoros bőrruhában fogadtak egymásnak örök hűséget.

Szintén jellemző, hogy időnként belecsempésznek valamilyen hangulatos vagy érdekes, a párra jellemző jelképes motívumot: kávét és tejet, esetleg bort és szódát öntenek össze, ezzel is jelképezve életük összefonódását. Vagy fát ültetnek közösen, időkapszulába rejtik egymásnak írt levelüket, illetve szimbolikusan összelakatolják életüket – osztotta meg a városvezető.

Kérdések a nagy nap előtt és után

Galambosné Varjú Blanka családterapeuta és mentálhigiénés szakember szerint az első és legfontosabb kérdés, amit meg kell válaszolniuk a pároknak, mielőtt kimondanák az igent, hogy el tudják-e fogadni a másikat olyannak, amilyen.

– Azt az embert kell szeretnem és társul fogadnom, aki előttem áll, nem pedig azt, amilyennek én elképzelem. Ugyanakkor a párkapcsolat első szakaszában (szimbiózis) még csak a hasonlóságok kerülnek előtérbe. Viszont az ezt követő differenciálódási fázisban már megjelennek az eltérések. Ilyenkor szokott kiderülni, hogy a személyes célok, vágyak nem feltétlenül egyeznek a másikéval, majd jön a vita és az egyezkedés szakasza. Ezeken a fázisokon, kríziseken minden párkapcsolatnak át kell mennie, melyeket ha sikerül közösen megoldaniuk, akkor egy érett kapcsolatot tudhatnak magukénak, amelyben kölcsönösen elfogadják a határokat, jól működik a közelség, távolság közöttük – ismertette a mentálhigiénés szakember.