Hangoskönyvekkel segítenek a vakoknak és gyengénlátóknak

A Jókai színház, valamint a Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesülete tagjainak barátsága több évtizedre nyúlik vissza. Így nem csoda, hogy a színészek ebben a kialakult helyzetben is támogatni szeretnék az egyesület tagjait.

– A segítség jól jön a vakoknak és gyengénlátóknak, hiszen a négy fal közé bezárva nem könnyű kapcsolatot tartani a külvilággal, megélni a hétköznapokat. Éppen ezért nagyon örültem, mikor Csomós Lajos megkeresett azzal az ötlettel, hogy hangoskönyvet készítenének nekünk. Arra gondoltunk, hogy először az egyesület tagjainak novelláit, verseit, meséit fogjuk felolvastatni a társulat színészeivel, hiszen ezek még nem jelentek meg sehol, vagy csak házi nyomtatásban, kisebb füzetekben olvashatók – mesélte Ádász István, a Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesületének békéscsabai és békési kistérségi csoportvezetője.

Amennyiben a felvételek jól sikerülnek, akkor azokat felajánlják a Bodor Tibor Hangoskönyvtárnak, ahol a látássérültek számára a teljes hanganyag elérhető lesz.

– Már elküldtem Csomós Lajosnak Kelemen Györgyné Edit ötven meséjét és hetven novelláját. Illetve azoknak, akiknek csak magnókazettán vannak megörökítve költeményeik, elkezdtük legépelni. Emellett érkeztek még olyan kívánságok is a tagoktól, hogy szeretnék, ha kedvenc regényeik is megszólalhatnának a csabai színészek hangján – ismertette a csoportvezető.

Csomós Lajos elmondta, körülbelül négyezer hangoskönyv érhető el a vakok számára, ami nagyon kevés. – Tehát van mit pótolnunk. Az ötlet születése óta már felvette velem a kapcsolatot Puskás Kata Szidónia is, aki a Bodor Tibor Kulturális Egyesület elnökeként azon dolgozik, hogy a látássérültek a lehető legtöbb könyvet emberi hangon is meghallgathassák. Ráadásul az önkénteseik által felmondott anyagokat vakok és gyengénlátók vágják meg – osztotta meg a színművész.

Egyúttal elárulta, egy kiadványt is küldtek neki arról, hogyan kezdjen hozzá a hangoskönyv felolvasásához. – Figyelni kell, hogy ne színezzük túl a szöveget úgy, mint a színpadon. Szárazabban kell felmondani az anyagot, mert a vakok és gyengénlátók szeretik saját maguk elképzelni a karaktereket. És ha véletlenül hibázik az olvasó, akkor azt jelezni kell, akár három koppantással, vagy akár egy gumikacsával, ezzel is segítve azok munkáját, akik a hanganyagot vágják – ismertette a művész.

A hangoskönyvtár története

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének hangoskönyvtára 1961-ben nyílt meg. Kezdetben orsós magnón hallgatható könyveket lehetett kölcsönözni. A kazettás magnók térhódítását követően a hangszalagon levő állományt átmásolták kazettára a szövetség stúdiójában. Közel tíz éven keresztül párhuzamosan lehetett orsós és kazettás műveket kölcsönözni, majd 1989-ben az orsós állomány végleg kikerült a könyvtárból.

A fejlődés következő mérföldköve volt a kazettás művek digitalizálása. A 2000-es évektől lehetett CD-ről hallgatható könyveket elérni. Az ezzel párhuzamosan működő kazettás kölcsönzés a 2017-es esztendő folyamán fejeződött be. 2018 óta pedig már online is hallgathatóak a művek. Még ugyanebben az évben a hangoskönyvtár felvette Bodor Tibor színművész nevét, aki haláláig több mint 500 könyvet olvasott fel, közel 9 ezer órában a látássérült személyek számára.

Kapcsolódó cikkünk:

Előadás helyett hangoskönyvvel készülnek