Sikersztorinak számít a mezőgazdasági program Köröstarcsán

Az állattenyésztő telepet mintegy hat évvel ezelőtt hozta létre a köröstarcsai önkormányzat a közmunka-program keretében. Az egyik céljuk az volt, hogy hasznosítsák a települési tulajdonban álló, Szabadkai utcában található, akkor üresen álló önkormányzati telket. A községben komoly hagyományai vannak az állattenyésztésnek, és ezeket a tradíciókat is mindenképpen szerették volna tovább vinni, megőrizni az utókor számára. Természetesen arra törekedtek, hogy a kezdeményezés gazdaságilag is jól működjön, illetve a helyi gyermekek, fiatalok számára is legyen egy hely, ahol megtekinthetik, miként is zajlik a munka.

– A telepen eddig juhokat, csirkét és nyulakat tartottak munkatársaink – nyilatkozta Lipcsei Zoltán polgármester. – A juhtenyésztés különösen sikeresnek bizonyult. Ha csak az utolsó szaporulatot vizsgáljuk, akkor elmondható, hogy huszonhét anyajuhnak harminckét báránya született, ami nem számít rossz eredménynek. Az alapállományt megőriztük, a többi juhot leadtuk. Szerencsére van kereslet, így az értékesítés nem ütközik nehézségekbe. A bárányokat szinte mindig továbbtenyésztők vásárolják meg, ami úgy gondolom, hogy szintén elismerése a dolgozóknak. Mint megtudtuk, a frissítésre is hangsúlyt fektetnek, éppen ezért a közelmúltban egy törzskönyves, szintén remek alaptulajdonságokkal rendelkező kost hoztak Köröstarcsára. Emellett, ahogy említettük, tyúkot is nevelnek, a tojást és az állatok jelentős részét pedig helyben értékesítik. A nyúlállomány néhány egyedet számlál.

– Gazdaságilag ennek az állatnak a tartása a legkevésbé kifizetődő, éppen ezért inkább mutatóban van belőle néhány példány, néhány kennelnyi – ecsetelte a polgármester. – Természetesen nem a mostani, hanem a nyugodtabb időszakokban az óvodások és az iskolások gyakran kilátogatnak a létesítménybe, hiszen a nyulak nagy kedvencnek számítanak. Megnézik a tartásukat, kicsit elidőznek ott, és közben szinte észrevétlenül beletekintenek az állattartás nehéz munkájába. Ez is egy fontos elképzelésünk, hiszen a mezőgazdaság sok helyen háttérbe szorul, így viszont talán rá tudjuk a gyerekeken keresztül a lehetőségekre irányítani a figyelmet.

– Bár óvatosan bánnék a szavakkal, de a telep sikeresnek számít, ezért is döntöttünk úgy, hogy „új vizekre evezünk”, bővítjük az állományt – tette hozzá Lipcsei Zoltán. – A napokban beszereztünk három szarvasmarhabikát a magyar tarka fajtából. Úgy érezzük, hogy komoly gazdasági potenciál rejlik a tartásukban, komolyak a piaci esélyek a kedvező értékesítésre.

A polgármester kitért arra, hogy nemcsak a folyamatosan fejlődő infrastrukturális körülmények, hanem a szakembergárda is garanciát jelent arra, hogy a rendszer jól működjön. – Marton Lászlóné önkormányzati képviselő és Bokor Imréné személyében olyan emberek koordinálják a munkát, akik maguk is nevelnek állatokat, szakértői a kérdésnek – hangsúlyozta. – Ők nagyon fontos alapjait adják a munkának.

Saját maguk termelik meg a takarmányt

Lipcsei Zoltán polgármester kérdésünkre elmondta, mezőgazdasági programjukban egymásra épülnek az egyes elemek.

– Rendelkezünk mintegy harminc hektár saját földdel, ahol mi magunk termeljük meg a takarmányt és az abrakot az állatok számára. Egy teljes folyamat állt össze ilyen módon – ecsetelte. – Jelenleg húsbikákkal foglalkozunk, de később akár szóba jöhet az is, hogy szürke marhával, bivalyokkal gyarapítjuk az állományt. Mindez még eredményesebbé teheti a munkát.