Fakókeselyű- és túzoktojások is melegednek Dévaványán

Nyolc túzok- és egy fakókeselyű-tojás tölti meg jelenleg a Túzokvédelmi Állomás keltetőgépeit – számolt be hírportálunknak a tájegységvezető. Megtudtuk, utóbbinak társa is volt, mindkettő a Hortobágyi Nemzeti Parkból érkezett keltetésre, akik azért bízták rájuk e nemes feladatot, mert már korábban is sikeresen segítették azt más, azonos fajú fiókáknál. Az elsőként érkező már vissza is került otthonába, a másik várhatóan egy-másfél hét múlva lát napvilágot.

A túzoktojás-keltetésre kitérve elmondta, ezen fajok védelme Dévaványa térségében 1976 óta van jelen, állományuk jelenleg 500 példányra tehető, amely mintegy 100 ezer hektáros területen fordul elő. Hozzátette, ezek a madarak alapvetően földön fészkelőnek számítanak – ezért nagyon érzékenyek a mezőgazdasági, illetve mindenféle zavarási tevékenységre –, és általában egy-három tojást raknak. Mivel nem csupán védett helyekre fészkelnek, így gyakran előfordul, hogy vegyszerezés vagy műtrágyaszórás közben elhagyják fészekhelyüket, amit észlelve a traktorosok bejelentést tesznek náluk. Ilyenkor az ügyeletes természetvédelmi őr kimegy, és körülbelül 500 méterről megfigyeli, visszatér-e a túzoktyúk tojásaihoz.

Amennyiben azt látja, hogy ott van a környéken és vélhetően folytatja a kotlást, úgy kijelölnek egy védőzónát számára, ahol nem dolgozhat tovább a traktoros, és nem nyúlnak a fészekhez. A cél ugyanis, hogy minél több túzokfióka természetes közegben keljen ki. Ha pedig azt tapasztalja, hogy a tojó legalább másfél órás várakozás után sem megy vissza, kicseréli az eredetit fatojásokra, előbbit pedig állomásukra viszi. A cserére azért van szükség, hogy ha másnap mégis visszatér, akkor később, a madár egyik komfortmozgás végzése alatt visszacserélhessék egy kelőfélben lévő darabra, ezzel fenntartva a kotlási folyamatot.

Lengyel Tibortól megtudtuk, éves szinten 20-30 túzokcsibe kel ki náluk, akiket kilenchetes korukig nevelnek, majd megkezdik visszavadításukat. Utóbbi annyit takar, hogy kiviszik őket egy 400 hektáros túzokvédelmi mintaterületre, ahol kezdetben emberi jelenlét mellett, később pedig önállóan ismerkedhetnek szabadon élő fajtásaikkal. Idővel megvonják tőlük a táplálékot, amivel önellátásra kényszerülnek, majd apránként lényegében megtanulják a többiektől, hogyan kell „túzok módjára viselkedni”, így a csapatok befogadják és magukkal viszik őket.

Pár hét múlva kikelnek a fiókák

Lengyel Tibor elárulta, míg egy túzoktojásnál 28 nap a keltetési idő, addig egy fakó keselyűnél ez az időszak akár 63-65 napra is tehető. A keltetőbe helyezéskor azonban szinte ­sosem tudják, hány naposak éppen a tojások, ezért gyakran meglepetés számukra, hogy mikor látnak napvilágot a fiókák.

A szakember hozzátette, a jelenlegi darabokból számításaik szerint mintegy két hét múlva kelnek ki a túzokfiókák, a keselyűre pedig, ha minden jól megy, már csak egy-két hetet kell várni.