Megújulhat Gyula legrégebbi lakóháza

A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára elmondta, az elmúlt tíz évben több mint 800 millió forint, nagyrészt építési beruházásokat szolgáló nemzetiségi támogatás érkezett Gyulára. Az összegből a román gimnáziumban és más román közösségeket szolgáló intézményekben, illetve a német nemzetiségi óvodában is több fejlesztés valósulhatott meg. Utóbbi nevelési intézmény ebben az évben 10 millió forint támogatáshoz jutott további korszerűsítésekre. Mint leszögezte, a Máriás-ház rekonstrukciójára megítélt összeg fontos célokat szolgál.

– Felmerülhet, hogy a forrásokat miért nem segélyezésre fordítjuk – tette hozzá. – A kormány úgy gondolja, hogy a legjobb támogatási rendszer, ha munkát adunk az embereknek. Az építési beruházások pedig ezt a célt a szolgálják.

Bejelentette, hogy biztonsági okokból az idei nemzetiségi kulturális és táborozási programokat visszamondják, péntektől viszont 400 milliós keret nyílik meg a helyi nemzetiségi közösségek részére. Az egyedi igényeket – 500 ezer és 2 millió forint közötti összegekre – kisebb építkezésekre, közösségi terek, irodák fejlesztésére nyújthatják be.

Mittag Mónika, a gyulai német nemzetiségi önkormányzat elnöke elmondta, a Máriás-ház az 1770-es években épült polgárház. A Mária-szobrot az 1801-es tűzvész után helyezték el a ház homlokzatán annak emlékére, hogy a ház megmenekült a várost szinte elpusztító tűzvésztől. Hozzátette, a teljes rekonstrukció összege 160 millió forintra tehető. A felújítást drágítja, hogy az ingatlan országos műemléki védelem alatt áll.

– A projekt költségvetéségét több forrásból sikerült biztosítani – ecsetelte. – A miniszterelnökségi támogatás mellett a nemzetiségi önkormányzat egy TOP-os kiíráson 70 millió forint forrást kapott. Az ingatlan tetőszerkezetének felújítása már elkészült a Népi Építészeti Program keretében elnyert 10 millió forintos támogatás és a gyulai önkormányzat 20 millió forintos saját forrásának segítségével. A büdzsét német a Hermann Niermann Alapítvány 50 ezer eurós támogatása teszi teljessé.

A Máriás-ház első épületrésze korabeli enteriőrrel tájházként működik majd. A tájház-főépület hátsó melléképületi részében a tervezett közösségi ház, illetve irodák szociális helyiségei helyezkednek el. A középső részen a nemzetiségi önkormányzat hivatala kap helyet.

Szellemi örökséget is őriz

Dr. Kovács József országgyűlési képviselő szólt arról, hogy dr. Erdmann Gyula, a Békés Megyei Levéltár korábbi igazgatója milyen komoly munkát végzett a Máriás-ház emblematikus szerepének feltárásában. Kiemelte, hogy a város, a nemzetiségi önkormányzatok és a nemzetiségek között milyen példaértékű a kapcsolat.

Dr. Görgényi Ernő polgármester hangsúlyozta, a város stratégiájának fontos célja az épített örökség megóvása és rekonstrukciója, illetve nagyon lényegesnek nevezte, hogy az épületeket gyulai közösségek töltik meg élettel.

– A Máriás-ház a 19. században még önálló Németgyula főterén található, a közelben látható Erkel Ferenc szülőháza, az egykori németgyulai városháza, a patinás katolikus templom is – tette hozzá. – A teret pedig 1948-ban, akkor nevezték el Apor Vilmosról, a szovjet katonák által meggyilkolt vértanú püspökről, amikor általában Leninről, Sztálinról, Kun Béláról, a történelem szemétdombjára került emberekről kellett közterületet elkeresztelni. Ebben benne van a Gyulára jellemző szellemiség is.