Bőrünk emlékszik a káros sugárzásra

A kozmetológus főorvos, valamint bőr- és nemibeteg-gyógyász szakember, Monostoriné dr. Péter ­Rózsa beszámolójából kiderül, a napsugárzás dózisa ugyanúgy összeadódik, mint a röntgensugárzásé, a bőrünk tehát emlékszik rá, hogy élete során milyen káros sugármennyiség érte. Ezen belül különösen veszélyes, amikor leég valaki, főként, ha gyermekről van szó.

Folytatta, a fentiek miatt 10-től 15 óráig egyáltalán nem javasolt a napozás, ha mégis kint tartózkodik valaki ilyenkor, gondoskodnia kell a megfelelő fényvédelemről. Hozzátette, az ehhez szükséges termékek széles skálája elérhető már a gyógyszertárakban, ahol kiválaszthatjuk a bőrtípusunknak, de akár az életkorunknak megfelelőt is. Fontos tudni, hogy kétéves kor alatt kémiai fényvédőt tartalmazó naptejet nem lehet alkalmazni, csak a fizikai szűrős összetételűt. Vízparton pedig korosztálytól függetlenül érdemes vízálló típust választani, de abból sem elegendő a napi egyszeri használat. A legcélszerűbb napozás előtt minimum fél órával bekenni magunkat, amit napközben többször megismétlünk.

Monostoriné dr. Péter Rózsa elmondta, nyár elején az egyik legmagasabb, 50 faktoros védelemmel érdemes kezdeni, majd ha már van egy alapszíne a bőrnek, elegendő lehet a 30 faktor is. Vannak azonban speciális fényvédők, amikre bőrtípus, érzékenység, esetleg betegség miatt ­lehet szükség, ezeket érdemes személyre szabottan meg­válogatni. A pattanásos bőrűeknek például olajkontrollos – zsíros anyagot nem tartalmazó –, terméket kell választani, de a pigmentfoltosodásra hajlamosaknak is létezik már megoldás. Kiemelte, a legjobb fényvédelem azonban máig a mechanikai, úgy mint a szalma­kalap és a hosszú, fehér vagy világos, lenge öltözék­.

A következményekkel kapcsolatban kifejtette, a napot egyrészt a bőrrákot okozó hatásáért érdemes kerülni, másrészt pedig a bőrünk fiatalságának megőrzéséért, a napfény ugyanis öregíti a bőrt. Visszatérve a bőrrákra elmondta, annak két típusa van: a festéksejtes és a nem festéksejtes. Utóbbi viszonylag kevésbé veszélyes, formái a basalioma és a spinalioma. Ezek kimetszéssel, sugárterápiával, fagyasztással vagy speciális immunmoduláló krémmel, bőrgyógyász útmutatása alapján szépen gyógyíthatóak. Érdemes azonban folyamatosan figyelni magunkat, hiszen előfordulhatnak úgynevezett bőrdaganat-megelőző állapotok, amikor elsősorban az arcbőrön, kézen, háton barna, érdes foltok formájában jelentkeznek. Ezek szintén jól kezelhetőek, de érdemes minél előbb szakemberhez fordulni velük.

A festéksejtes anyajegyből vagy akár már a sima, ép bőrből kiinduló bőrrákok viszont jóval veszélyesebbek, de tudni kell, hogy a fentiekhez hasonlóan ezek sem okoznak fájdalmat vagy különösebb panaszokat, csupán az elváltozás – anyajegy színének hirtelen, erőteljesebb változása, szintén hirtelen kitüremkedése vagy növekedése – vehető észre, ezért fontos a folyamatos önkontroll.

A gyerekeket fokozottan kell védeni

Dr. Abdulrahman Abdulrab Mohamed, a Viharsarki Koraszülöttmentő Alapítvány elnöke elmondta, a gyerekeket fokozottabban kell óvnunk a napsugárzástól, hiszen ők akár tíz-húsz perc alatt is első- vagy másodfokú égési sérüléseket szenvedhetnek. Emellett hamarabb fennáll náluk a hőguta veszélye is, ami olyan súlyos tüneteket tud okozni, mint a koponyán belüli nyomásfokozódás, hányinger. Ráadásul rendívül káros bőrükre is a sugárzás, hiszen náluk is okozhat rosszindulatú daganatot a későbbiekben.

Ezért a szülőknek minden alkalommal gondoskodniuk kell náluk a fényvédelemről, minimum 50 faktoros krémmel, rendszeresen kell kenniük őket, de fontos a folyadékpótlás is. Ha mégis megtörtént a leégés, úgy vizes borogatással kell hűsíteni bőrüket, árnyékba húzódni velük, és onnantól tilos napozniuk. Kiemelte a csecsemőket, akiket egyáltalán nem érdemes 11 és 15 óra között napra vinni, még babakocsival sem.