Prémiumtermékké emelnék a Békésben készült kolbászt

A kolbászfogyasztással kapcsolatos vásárlói szokásokat igyekeztek felmérni abban a kutatásban, amelyben többek között arra voltak kíváncsiak, hogy ki milyen gyakran vásárol, illetve milyen sűrűn eszik kolbászt. A kérdések között volt, hogy ki miért fogyaszt vagy vesz csabai, gyulai kolbászt. Több lehetőség közül be lehetett ikszelni azt, hogy mert egészséges, ínyenc, különlegesség, ízletes, megbízható, de azt is, hogy hungarikum.

Érdeklődtek arról is, hogy ki hol szerzi be a kolbászt – ismerőstől, hentestől, piacon, kisboltban, nagy áruházláncban –, illetve, hogy rendelne-e interneten keresztül csabai vagy gyulai terméket. A felmérésben részt vevőktől megkérdezték, hogy szoktak-e kolbászt készíteni, disznóvágáson részt venni, illetve ki hányszor járt a Csabai Kolbászfesztiválon, valamint a Gyulai Kolbász- és Sódarmustrán. De azt is felvetették: tisztában vannak-e kolbászfogyasztók azzal, hogy mi a különbség a csabai és a gyulai kolbász között.

Opauszki Zoltán, Békéscsaba környezetvédelemért és turisztikáért felelős tanácsnoka elmondta, fut egy úgynevezett GINOP-os, több mint 300 millió forintos projekt, amelyben részt vesz a Magyar Turisztikai Ügynökség konzorciumvezetőként, valamint Békéscsaba és Gyula. Ennek keretében egyebek mellett népszerűsítik a két várost, illetve egy tanulmányt készített a békéscsabai önkormányzat a csabai és a gyulai kolbászról, sok más információn túl a felmérés eredményét is felhasználva­.

A tanulmány elkészítésével Kiss Józsefet, a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület elnökét bízták meg, aki a békéscsabai civil életben is aktív szerepet tölt be, és a dokumentum létrejöttében együttműködik a Békéscsabai Turisztikai Egyesülettel.

Opauszki Zoltán elmondta: Békéscsaba és Gyula vonatkozásában markáns szerepet szánnak a kulturális és a gasztronómiai turizmusnak. Lényeges, hogy mind a csabai, mind a gyulai kolbász hungarikum. Ezért fontos feltérképezni a jelenlegi viszonyokat és egy dolgozatot készíteni arról, milyen szerepük lehet, milyen helyük van most és lehetne a piacon, mennyire ismertek.

– Ebből pedig meghatározható, hogy milyen feladatok várnak a szakemberekre, milyen marketingre van szükség ahhoz, hogy többet értékesíthessenek a két hungarikumból – folytatta, hozzátéve, hogy a közösségi médián keresztül több mint kétezren töltötték ki a kérdőívet, és hogy a tanulmány pár héten belül elkészülhet.

Minősíthetik egymás portékáit

Opauszki Zoltán hangsúlyozta, a tanulmány elkészítése amellett, hogy feltérképezi a jelenlegi viszonyokat és a lehetőségeket, más célt is szolgál. Rámutat arra, hogy együttműködést kell indítani a kolbászkészítőkkel, valamint a készítőknek is egymással, ami egy magasabb minőségű termék előállítását eredményezheti.

Ahogy a borvidékeken megvannak a hegyközségek, illetve ahogy egykor működtek a céhek, úgy a kolbászkészítők között is létrejöhet egy szakmai fórum, amely a körben lévő vállalkozások, termelők portékáit minősíti, véleményt formál, hogy kinek van helye valóban a piacon.

– Ezeket a lépéseket meg kell tenni, ha azt szeretnénk, hogy a csabai kolbász a piacon valóban egy rangot képviseljen, illetve, hogy prémiumminőségű áron keljen el – folytatta a város turisztikai tanácsnoka. Opauszki Zoltán szerint mindez kihathat a vállalkozások, termelők jövedelmére is.