Serdülő leányokat temettek szarmata előkelőségek mellé

A Munkácsy múzeum régészei többek közt szarmata kori karámrendszert találtak, de második világháborús lövészárok és géppuskafészek is előbukkant a múltból. A legizgalmasabb azonban az a temetőhely, ahová közel egyidős, fiatal serdülőlányokat temettek az előkelőségek mellé. Ennek oka még rejtély, de feltételezések már vannak. Mindezt Nagy-Laczkó Balázs, a Munkácsy múzeum régésze mesélte el, aki elmondta, a szarmata kori karámrendszerre a lelőhelyen árkok utalnak. A feltárás pedig azért is volt különleges felfedezés, mert eddig csak egy-egy szakaszt tártak fel, most viszont a teljes objektumot.

– A szarmatákra jellemző volt a különböző kis kérődzők, mint a kecskék és a juhfélék tartása, melyek csontjait most is megtaláltuk az ásatás során. Ráadásul a pásztorkunyhó is ott volt a karámban, amely annak bejáratánál található, saját kis tűzhellyel, ahol a pásztor visszavonulva tudott magának befűteni. Ez a lelet is bizonyítja, hogy az efféle állattartásnak mai napig megvannak a néprajzi párhuzamai, a mai Hortobágyon, Romániában, vagy akár Ukrajnában most is találkozhatunk ilyen kialakítású karámokkal, ahol van egy főkarám, és ezen belül van egy kisebb, ahová elkülönítik a bakot vagy a kost az anyanyájtól – ismertette a régész. Hozzátette, a szarmaták a szkíta hagyományokat folytatták az ókorban, a Krisztus utáni ötödik századig, és nagyon sok technológia, amit akkoriban alkalmaztak, mai napig él az állattartásban.

Világháborús lövészárkok és géppuskafészkek

Mint megtudtuk, a lelőhely kutatása két éve tart, és a régészek korábban nem voltak biztosak abban, hogy a helyszín egykor egy csatahely volt. A feltárásokat megelőző terepbejárás során viszont már nagyon sok erre utaló anyag került elő, töltényhüvelyek, illetve ledobott bombák stabilizátorai is.

– Közben elkezdtünk kutatni a korabeli fotók között, és kiderült, hogy volt itt egy katonai gyakorlótér a szocializmus elején, de az egyértelművé vált, hogy második világháborús lövészárkokat is találtunk. Ezeket egyébként már a tavalyi feltárások során is részben érintettük, és ugyan a lövészárkokat nem sikerült akkor elkapni, mert nem estek bele abba a szelvénybe, amit feltártunk, de nagyon sok második világháborús anyag, még kitüntetés is előkerült akkor – mesélte Nagy-Laczkó Balázs. Most idén viszont a lövészárkot is feltárták, amely a régész szavai szerint úgynevezett farkasfog formában helyezkedik el, azaz cikkcakkos a formája. Ez az árok metszi a különböző szarmata objektumokat, árkokat, házakat, sőt sírokat is. A szakember szerint ez arra utal, hogy a második világháború idején is találkoztak ezekkel a régészeti leletekkel, van olyan sír például, amelynek az egyik része azért nincs meg, mert a háborúban az akkor kialakított lövészárok része lett.

– Ami nekem személy szerint nagyon érdekes, hogy a feltáráskor egy géppuskafészket is találtunk. Azt a részt, ahová háttal álltak a lövészek: középen volt egy kör alakú domb kialakítva, abban ülve, annak háttal figyelték az ellenséges mozgást a géppuskások, szükség esetén pedig innen védték be magukat. Ezt is sikerült feltárni és dokumentálni. Sőt, úgy tudom, a honvédségtől is eljönnek és megnézik a feltárást, mert számukra fontos lehet ez az anyag, hiszen ez már nem régészet, mivel az a 18. századdal véget ér, sokkal inkább modern hadtörténet. De mivel történeti emlék, ezért a múzeum is foglalkozik a témával, begyűjtöttük a történeti hagyatékot. Ez is fontos emlék Békéscsaba helytörténete szempontjából, a történészünk pedig majd kikutatja, hogy milyen csata is zajlott itt pontosan – részletezte a régész.

Fiatal, serdülő lányokat temettek egymás mellé

A szakember szerint különösen érdekes volt, hogy a szarmata sírokban közel egyidős, fiatal, serdülő lányok csontvázaira bukkantak az előkelőségek mellett. Ezeket megvizsgálva nem utalt semmi sem arra, hogy feláldozták volna őket. Hogy mégis miért temették oda őket, az egyelőre rejtély. A vélekedések szerint lehet, hogy rokoni szálak játszhattak szerepet, vagy talán így biztosították, hogy az ifjak egy előkelő szarmata szolgái legyenek a túlvilágon. – Erre azonban nem sok jel utal, mindenesetre érdekes a felfedezés, és majd a későbbi antropológiai vizsgálatok során lesz fontos mindezt újra felvetni, amikor választ is kaphatunk a kérdésekre – jegyezte meg a régész. Hozzátette, az mindenesetre már most egyértelmű, hogy egyszerre temették el őket, egy ugyanis az időszak, – ugyanaz a század, évtized, – és mindegyikük lány volt, akik ráadásul egy korosztályba tartoztak.

A szarmata temetkezési szokásokról Nagy-Laczkó Balázs elmondta, a körárkos sírok általában halmokra utalnak, ezek abban a korban Közép-Ázsiától Európáig jellemzőek voltak, melyek viszont nem azonosak a kunhalmokkal. Utóbbiak bronzkoriak, előbbiek viszont sokkal későbbiek. Szkíta halomsírokkal vonható párhuzamba a szarmata hagyomány. – Mint ahogy most felállítunk egy fejfát, vagy egy sírkövet, ők akkoriban ezekkel a halmokkal jelölték a sírhelyet. Valószínűleg magából az árokból – ami körbeveszi a sírt – kihordott földet halmozták a sír fölé. Ennek az a hátránya, hogy mivel jól látható volt, könnyen rablók martalékává válhatott. Ráadásul ezekből a sírokból volt is mit elvinni. Sőt, már a szarmaták is fosztogatták egymás sírjait, de még így is előkerült néhány kisebb ezüsttárgy, illetve rengeteg gyöngy. Vannak féldrágakövek, karneolok, korall- és nagyon nagy mennyiségben borostyángyöngyök. Ez utóbbi a kereskedelemre is utal, hiszen a borostyán a Baltikumból származik, a korallok pedig valószínűleg a Földközi-tenger vidékéről, míg a karneol Indiából vagy Sri Lankából való. Ez is azt is mutatja, hogy előkelő szarmaták fekszenek a sírokban – mesélte Nagy-Laczkó Balázs.

Egészen pontosan rekonstruálható az akkori viselet

Mint megtudtuk, abból, hogy hogyan helyezkednek el az ékszerek, díszek, csatok a csontvázon, következtetni lehet arra, hogy miként is öltöztek a korabeli szarmaták. A régész elárulta, a gyereksírok viszonylag épek, nem rabolták ki azokat, melléjük ugyanis nem nagyon tettek olyan értéket, ami miatt érdemes lett volna kifosztani. Ráadásul ezeket a sírokat nem úgy jelölték akkoriban. – Így ezek a csontvázak abban a pozícióban maradtak, ahogy eltemették őket. Az öltözék nem lebomló elemei megmaradtak, például a ruha gyöngykivarrása nyaktájékon, illetve a lábfejek fölött. Mindezek utalnak arra, hogy milyen öltözéket hordhattak a most fellelt szarmaták. Illetve a különböző ékszerekből, fülbevalókból, nyakékekből, és a ruhatűzőkből is következtetni lehet a viseletre. Ez utóbbi a ruha csatolási módját mutatja, például, ha a bal váll fölött van egy darab, abból nagyon szépen lehet rekonstruálni, hogyan is voltak felöltözve, illetve az övcsatból is, hogy övet hordtak akkoriban – fejtette ki a régész, hogy miként lehet kikövetkeztetni egy-egy feltárt sír alapján, hogy az akkori kor emberei mit viseltek.