Vitézi vigalom hozta vissza a török időket a gyulai várnál

A város nagy népszerűségnek örvendő történelmi nagyrendezvényét, a Végvári Napokat a pandémia miatt ebben az évben nem tarthatták meg, de a gyulai Kerecsényi László Íjász Egyesület koordinálásával néhány hagyományőrző csapat a program eredeti időpontjában mégis a városba érkezett.

– A látogatók bepillanthattak a vitézi életbe és természetesen a program nevének megfelelően a vigalmak hangulatába is. Megnézhették a fegyvereket, amelyekhez hasonló harci eszközökkel 1566-ban, a gyulai vár ostromának idején is harcoltak – nyilatkozta hírportálunknak Lovász Tamás. A Kerecsényi László Íjász Egyesület elnöke elmondta, a falkonett ágyútól a szakállas puskáig számos érdekességgel találkozhattak a turisták és természetesen a rendezvényre kilátogató helyiek is.

A házigazdák mellett a Balassi Bálint Bandérium, az Egri Félhold Hagyományőrei, a „Thury-vár vitézei” Hagyományőrző és Sportegyesület és a Pannon Vitézlő Oskola képviseltette magát a hagyományőrök között. Lovász Tamás szólt arról, hogy a kiállítóhelyeket működtető Erkel Ferenc Nonprofit Kft.-vel közösen hívták életre a programot, amelynek részeként a várban is több előadás és esemény kapcsolódott a Vitézi vigalomhoz. Szombaton délután a rendezvénysor egyik leglátványosabb részeként vitézi portyával és rajtaütéssel tették még szemléletesebbé a múltidézését.

Az Egri Félhold Hagyományőrei Egyesület tagjai, Jaksa Erzsébet, Asztalos Ákos és Oravecz Gábor már pénteken is a törököket hozta el Gyulára. Öltözékük és fegyvereik között láthattuk a tüfeket, a török elöltöltős fegyvert, az oszmán alapöltözetet, a dolmányt, az inget, a bő szabású salavári nadrágot, a hosszú szárú lovagló csizmát, a fegyverövet a tarsollyal, törökszablyával, lőporszaruval. A kis csapat tagjaitól megtudtuk, hogy visszatérő résztvevői a Végvári Napoknak, és most is szívesen jöttek a fürdővárosba. Külön érdekesség, hogy bár több éve foglalkoznak hagyományőrzéssel, éppen két hete alakultak egyesületté.

Fábián Tamás, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kommunikációs vezetője hírportálunknak elmondta, hogy a várban több tematikus tárlatot is tartottak a hétvégén az erődítmény 1566-os ostromáról. Ezeket a programelemeket kivitték a gyilokjáróra is, így még szemléletesebben mutatták be a vendégeknek, hogy milyen mértékű volt az ostrom kiterjedése.

– A vár szombaton este hét és 10 óra között is látogatható volt – tette hozzá a szakember. – A toronyból a város fényeiben láthatóvá vált, hogy hogyan nézhetett ki a város és a környéke a hódoltság időszakában.

A várral szemben álló Almásy-kastély Török tornyában – amely a mai Magyarország egyetlen ma is álló, nem vallási célokat szolgáló török kori épülete – Gyula hódoltság korabeli emlékeiből kamarakiállítást rendeztek. A torony a vár egykori palánkfalának kapujaként szolgált. A kamarakiállítás a torony története és történeti ábrázolásai mellett szólt a hódoltság korának gyulai építészeti emlékeiről is, és bemutatott a gyulai vár feltárásakor előkerült török kori használati tárgyakat is. A mázas asztali edények, a cseréppipák és a csontból faragott sípszár a 17. században, helyben készültek; a hódoltság korában a gyulai erődítés huszárvár területén (a ma látható téglavár és az Almásy-kastély között) ugyanis kisebb lakóépületek és boltok álltak, ezekből származnak a feltáráskor előkerült, s most bemutatott tárgyak. Külön érdekessége volt a kiállított daraboknak az a fajanszedény töredék, amely a mai Törökország területén található Iznikből származik. A település a 17. században a kerámiakészítés egyik fellegvára volt.