Félezer kilométert tekertek le Záhonytól a határ mentén

A kaland ötlete Hoffmann Ádámtól származik. Az elsősorban mezőberényiekből, de békési, gyomaendrődi, békéscsabai és gyulai sportemberekből is álló csapat egy pénteki napon vonattal, illetve autókkal utazott fel a magyar–ukrán–szlovák hármas határnál fekvő Záhonyig, majd onnan dél körül vágtak neki a kihívásnak.

Pusztai László túravezető és Hoffmann Ádám hírportálunknak elmondták, a szinte pontosan 500 kilométeres távot öt nap, négy éjszaka alatt tették meg. Az első, már említett pénteki etapban a viszonylag későbbi indulás miatt rövidebb szakaszt, mintegy 70 kilométert teljesítettek, a további napokon pedig átlagosan 100-130 kilométert tekertek.

– Mindenkinek megfelelő sebességet tartva, óránként általában 13 kilométert haladtunk, és igyekeztünk valamennyi érdekesebb helyet felkeresni – árulta el Pusztai László. Mint a két túrázótól megtudtuk, a teljesség igénye nélkül hosszabban időztek például Szatmárcsekén. A település elsősorban Kölcsey Ferencről nevezetes, aki 1815-től haláláig, 1838-ig itt élt és alkotott. Többek között itt írta fő művét, a Himnuszt is.

A Kölcsey-kúria helyén ma művelődési ház áll, melyben emlékszobát rendeztek be a tiszteletére. Az udvaron álló Kölcsey-szobor Marton László alkotása. A községben található Kölcsey Ferenc síremléke is.

S ha már irodalom, Tiszacsécsén megnézték a Móricz Zsigmond Emlékházat, ahol az író családja egy ideig lakott is. Maga az épület tipikus felső-Tisza–vidéki szegény paraszti lakóház. Magas, meredek hajlású tetőszerkezete a Kárpátok népi építészetének alföldszéli lecsapódása. Tarpán pedig természetesen nem mulasztották el felkeresni a szintén nagyon híres szárazmalmot.

Különleges élményt jelentett számukra, hogy a Beregben egymást követik a falvak, a ligetes, erdős települések.

– Ahogy beértünk egy falu közepére, szinte már láttuk is a következőt – ecsetelte Pusztai László. – Ugyancsak maradandóak a tájegységre jellemző templomok.

Az utak állapotával kapcsolatban megtudtuk, kerékpározhattak kifejezetten jó és kevésbé jó állapotú részeken is.

– A 70-es árvíz után épült szakaszok tartják magukat – tette hozzá Pusztai László. – A forgalom vélhetően a határmentiség miatt gyérnek bizonyult, ami a kísérőautóval együtt alapvető biztonságot adott.

Emellett a kis csapatot az időjárás is a kegyeibe fogadta, mindössze kétszer áztak meg, ami ezen a nyáron nem kis dolog, és az égi áldás talán még jól is esett a melegben. A túrázók panziókban, önkormányzati ingatlanokban szálltak meg, és milyen érdekes is a sors, akadt olyan falu, ahol nem is volt összesen tizennyolc szálláshely.

Jövőre folytatása következik

Hoffmann Ádám hírportálunknak elmondta, hogy jövőre szeretnék folytatni a határ menti kerékpározást, hiszen ez a kihívás része egy túramozgalomnak. Mint megtudtuk, a magyar határ hosszának mintegy negyedét, ötödét tették meg idén az Alföld Turista Egyesület tagjai. Jövőre azt tervezik, hogy a déli határ mentén folytatják a kihívást, amikor várhatóan újabb félezer kilométert tekernek majd le. Előreláthatólag Mezőberényből indulva Szeged és Baja irányába veszik az irányt a nyár folyamán.