Folyamatosan láthatnák Erkel egyedi arany babérkoszorúját Gyulán

A múzeum Erkel-gyűjteményét a zeneszerző testvére, a neves gyulai orvos, Erkel Rezső alapozta meg, amikor bátyja két ezüstserlegét és az ezüst babérkoszorúját 1896-ban átadta a városnak. Tíz évvel később, 1906-ban Erkel legértékesebb emléktárgya, az aranykoszorú is a múzeumba került. A zeneszerzőhöz kapcsolódó tárgyak tervszerű gyűjtése 1958-tól kezdődött el, amikor a látogatók és a fenntartó részéről is egyre inkább megnőtt az igény, hogy a város neves szülöttének nevét viselő múzeum minél több olyan relikviával rendelkezzen, ami hozzá köthető. Az évtizedek alatt számtalan érdekes, különleges emlék került a gyűjteménybe.

Az épületről érdemes megemlíteni, hogy a Gyulán, az Apor tér 7. szám alatti házat, a németgyulai tanítói lakást 1795-ben építették, amelyben az Erkel család 1808 és 1841 között lakott. A klasszicista stílusú ingatlant mai formájában Nuszbek Mihály építette meg 1830 végére. A több mint 200 éves épület 2011-ben újult meg, és a most is látható állandó kiállítást is akkor nyitották meg.

Fekete-Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kiállítóhelyek működéséért is felelős ügyvezető igazgatója elmondta, az Erkel Ferenc Emlékház állandó kiállítását két különleges műtárggyal szeretnék bővíteni. Erkel Ferenc felbecsülhetetlen értékű aranykoszorúját eddig ritkán láthatta a közönség. Az emléket 50 éves karmesteri jubileumára kapta a nemzet ajándékaként a zeneszerző. A felbecsülhetetlen értékű ereklyét Erkel Rezső, a zeneszerző testvére ajándékozta a múzeumnak. Az első világháború idején csak hosszas tárgyalások és kérvény benyújtása útján sikerült megakadályozni az elvitelét. 1944-ben pedig csak a szerencsének volt köszönhető, hogy az aranykoszorú hazánkban maradt. Nem tudni miért, de az ereklyét egy megviselt cipősdobozban helyezték el.

Homály fedi, hogy a doboz ócskasága miatt kerülte el a szovjet katonák figyelmét, vagy véletlenül felejtették a széf tetején, amit egyébként kiürítettek.

A felbecsülhetetlen értékű műalkotást később a biztonsága érdekében a Nemzeti Bank helyi fiókjában helyezték el, és viszonylag ritkán lehetett látni. Most éppen az Almásy-kastély időszaki tárlatában ­nézhető meg. A hagyatékot gondozó szakembereknek azonban régi vágyuk, hogy Erkel szülőházában folyamatosan megtekinthessék az érdeklődők. A zeneszerző ereklyéit bemutató teremben a pályázati fejlesztés keretében tervezett installáció részeként mindez megvalósulhatna.

A beruházás részeként a helyiség tárolóit is korszerűsítenék, illetve a megfelelő vagyonvédelmi rendszert szintén kiépítenék. Emellett először kerülne az állandó kiállításba a Marczibányi Mária emlékalbumába szánt Erkel-kotta, amelyet 1849-ben, újév napján írt Pesten a zeneszerző.

Digitális újítást is terveznek

Az Erkel-kottát 2018-ban a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával vásárolta meg az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. A dokumentumot az emlékház tantermében helyeznék el a számára tervezett különtárolóban. Fekete-Dombi Ildikó ügyvezető igazgató érdeklődésünkre elmondta, a fejlesztés részeként a múzeumban több korszerűtlen digitális eszközt is modernizálnának. Ismét egyedi és különleges interaktív újításokban gondolkodnak, amivel az emlékház még vonzóbbá válhat a látogatók számára.

Megtudtuk, a legérdekesebb a kertben egy külső installációs elem, egy „zenélő pad” kialakítása lenne, mely Erkel­ Ferenc műveit egyetlen gombnyomással játszaná le. A zenélő kutak egyre inkább elterjedtek hazánkban, a zenélő padok ugyanakkor kevésbé ismertek a látogatók körében. A tervezett látványelem különlegességét az adná, hogy, mint korábban már több esetben, az új interaktív eszköz ezúttal is az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. saját fejlesztésében készülne el.