Eltűnnek a villamos légvezetékek Dévaványa és Túrkeve között

A szabadvezetékek jelentik az egyik legnagyobb veszélyt a madárvilágra, felmérések szerint az ütközések és az áramütések következtében évente százezres nagyságrendben pusztulnak el madarak, eszmei értékük megközelíti az egymilliárd forintot – jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára Túrkevén, az E.ON túzokvédelmi földkábel-fektetési programjáról tartott sajtótájékoztatón.

Rácz András emlékeztetett arra, hogy a probléma felszámolása érdekében született 2008-ban az Akadálymentes Égbolt megállapodás, amelyet 2018-ban a szereplők megújítottak. Hozzátette: a természetvédelmi törvény módosításának köszönhetően új vezetékszakaszokat már kizárólag madárbarát módon lehet kiépíteni, emellett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elkészítette a konfliktustérképet is, amely további segítséget nyújt a szakembereknek.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területén az elmúlt 10 évben körülbelül 100 kilométernyi vezetékszakaszon sikerült földkábelre váltani. Ezzel is hozzájárulva új élő-,szaporodó- és táplálkozóhelyek kialakulásához. A munkák Dévaványa környékén folytatódnak majd, amely a túzok egyik legfontosabb élőhelyének számít, itt található egy 400 hektáros bekerített túzokvédelmi mintaterület, illetve egy túzokmentő állomás.

– Alapfeladatunk az áramellátás zavartalan biztosítása, ezt azonban úgy szeretnénk megtenni, hogy közben természeti környezetünket is óvjuk. Minden új hálózatunkat az állatok számára biztonságos módon tervezzük, és a már meglévők veszélytelenné alakításával is folyamatosan haladunk. Ebben a helyismeretet és helyszínre szabott tervezést igénylő munkában a természetvédelmi szakemberek útmutatása, partnersége elsődleges fontosságú. Büszkék vagyunk arra, hogy beruházássorozatunkkal ahhoz a fél évszázada töretlen hazai összefogáshoz csatlakoztunk, mely a túzokpopuláció megóvását tűzte ki célul – mondta el Nagy Géza, az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója.

A hatékony madárvédelem partnerséggel, a műszaki és a természetvédelmi szakemberek együttes munkájával valósítható meg. Nagy Géza hozzátette: céljuk, hogy úgy végezzék tevékenységüket, hogy közben óvják a környezetet, az állat- és növényvilágot. Ennek érdekében minden új hálózatot az állatok számára biztonságos módon terveznek, és folyamatosan gondoskodnak a már meglévők veszélytelenné alakításáról is.

Korábban három transzformátorállomást már átépítettek az energiacég szakemberei, most pedig a földkábelek fektetésével folytatódik a munka, hogy hamarosan eltűnjenek az évtizedek óta a területen álló betonoszlopok.

Mint az az energiacég közleményében olvasható, a túzokok esetében a hagyományosan alkalmazott madárvédelmi megoldások, tehát a légvezetékes hálózat szigetelése, burkolatokkal való ellátása, nem nyújtanak kellő védelmet, mert számukra az jelent veszélyt, ha nekiütköznek a vezetékeknek, emiatt szükséges a föld alá vinni a kábeleket.

Egy ilyen átépítés azonban nem csak jelentős anyagi beruházást igényel, számos műszaki feltételnek is teljesülnie kell ahhoz, hogy a légvezetéket földkábelre cserélhessék a szakemberek. Elsőként azokat a transzformátorállomásokat kellett felkészíteni az átépítésre, melyekből erre a területre érkezik a villamosenergia. Az E.ON ezért már 2019-ben 230 millió forintot költött a szeghalmi és mezőtúri állomás fejlesztésére, hogy felkészítsék a hálózatot a mostani munkákra. Annak érdekében, hogy a beruházás ideje alatt is folyamatos legyen az áramellátás, először az új földkábeleket fektetik le, és csak azok üzembe helyezése után engedik le a régi légkábeleket, bontják le az oszlopokat.

A beruházás első szakaszára – a transzformátorállomások átalakítására és a 3,5 km-es szakasz föld alá vitelére – összesen 350 millió forintot költ az E.ON. – olvasható a közleményben.

– Dévaványán él hazánk egyik legnagyobb túzokállománya, így a most kezdődő beruházás nemcsak helyi, hanem országos jelentőséggel bír – emelte ki dr. Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója.

A túzok egyike a ma élő legnagyobb testű röpképes madaraknak

1971-ben a világon elsőként Magyarországon nyilvánították védetté és tiltották be a vadászatukat. Európai viszonylatban az Alföldön él a második legnagyobb, körülbelül 1500 egyedet számláló túzokpopuláció. A túzokok megmentése érdekében 1975-ben Dévaványa határában védett területet alakítottak ki Dévaványai Tájvédelmi Körzet néven, amely ma már a Körös-Maros Nemzeti Park része.