Játékkal keltik életre Tessedik legendáját Szarvason

Sikeresen pályázott a Szarvasi Viribus Unitis Alapítvány a TOP-os Kulturális, elsősorban nemzeti örökség kutatása, feldolgozása, bemutathatóvá tétele című projektre, így mintegy 4,9 millió forint értékben megvalósíthatták az első városi kalandpályát – hangzott el a hétfői sajtótájékoztatón. Megtudtuk, a Tessedik kincse nyomában című játék a szabadulószobák élményét ötvözi az ismeretátadással, a Szarvason élő nemzetiségek értékeinek bemutatásával és a korlátlan részvételi létszámmal. A terepet pedig maga a település adja, amelyen végighaladva logikai feladatokkal találkozhatnak a vállalkozó szelleműek. Fontos, hogy nincsenek győztesek és vesztesek, a cél csupán a kijelölt pontok érintése, a helyi értékek megismerése, valamint a logikai gondolkodás erősítése.

Roszik Zoltán, az alapítvány titkára köszöntőjében elmondta, nyertes pályázatuk feladata, hogy megmutassák az embereknek Tessedik Sámuel kincsét, amely különböző elemekben foglal helyet a város pontjain. Megvalósítában nagy segítségükre volt többek között az önkormányzat, azon belül is Dávid Zsófia, pályázati referens.

Fürj Erik, ötletgazda beszámolójából kiderült, a projekt ötlete egy néhány évvel ezelőtti, családi nyaraláson fogant meg. Balatonföldváron voltak éppen, amikor az időjárás zordra fordult, így más elfoglaltságot kellett találniuk a betervezett strandolás helyett. Ekkor akadtak rá a helyi városi játékra, amelyben emlékműveket, épületeket és szobrokat érintve kellett végigsétálni a településen. Mindez annyira jó hangulatúra sikeredett, még két, három és ötéves gyerekekkel is, hogy rögtön eszébe jutott: Szarvason is jó lenne egy ilyen program.

Az ott papírra vetett tervek azonban csak jó két év után kerültek elő a fiókból, majd először Roszik Zoltánnal egyeztetett róluk, a város történelmi háttere miatt, később pedig a szarvasi szabadulószobák „édesanyjának”, Hegedűs Évának kérték segítségét a megvalósításban. Ekkor kezdődött másfél éves közös munkájuk, amelynek végeredménye a Tessedik kincse nyomában című városi kalandpálya lett. Hozzátette, csapatuknak volt egy negyedik tagja is, Győri Erzsébet, aki a látványvilágért volt felelős, és nélküle nem valósulhatott volna meg a projekt.

Hegedűs Éva a kalandtúra kialakításáról elmondta, a TOP-os pályázat három nemzetiség – a szlovák, a roma és a magyar – értékein alapszik, melyek a kalandpályán is megjelennek. Hozzátette, ugyan eddig összesen hét szabadulószobát készített, illetve egy kalandpályát gyerekeknek, a városi túra mégis kihívást jelentett számára. Itt ugyanis a csapatok, vagy családok a város térképén keresztül haladnak, aminek előnyei és hátrányai is voltak a már adott elemek, épületek, valamint nevezetességek.

Hiszen nem kellett már sokat építni hozzájuk, de amit mégis, azzal gazdagítani szerették volna a települést. Ilyen volt például a sajtótájékoztató helyszínéül is szolgáló Ruzicskay Alkotóházzal szemben található, kétszer három méteres játékelem, amelyen a szarvasi nagy elődök Ruzicskay György, gróf Bolza Pál, báró Harruckern János György, Melis György és Tessedik Sámuel sorakoznak fel.

Túrázásra készen áll a városi kalandpálya

Hegedűs Évától megtudtuk, a kalandpálya immár száz százalákos készültségű, tehát kipróbálásra kész. Az első, jelentkezésen alapuló játékokat viszont szeptember 7 és 13 között szervezik, amelynek feltételei internetes oldalukon találhatóak. Hozzátette, a korosztályokat érintve, a családokon túl elsősorban az iskolásokat – 12-18 éves diákokat – szeretnék megcélozni a kezdésnél. A fent említett projekt zárása pedig egy úgynevezett demo játék lesz az azt követő héten, amelyben az érintett nemzetiségeket ültetik majd egy asztalhoz, akikkel egy nyomozós társasjáték formájában ismétlik meg a túrát.