Körtéből született nemzeti pálinkánk Gyulán

Bora Imre, a Gyulai Pálinkafesztivál igazgatója elmondta, három éve döntöttek úgy, hogy létrehoznak valamit, amit az utókornak szánnak, létrehoznak egy szimbólumot, amivel a nemzeti összetartozást erősítik és hirdetik. Emlékeztetett arra, hogy eredetileg a pálinkafesztiválon tartották volna meg a ceremóniát, amire nagyon sokan jelezték résztvételüket, ám a rendezvénysorozatot a járvány miatt nem szervezhették meg sem áprilisban, sem a módosított szeptemberi időpontban.

– Az ünnepségnek azonban hagyománya van, amit szerettünk volna tovább vinni. Szeretnénk üzenni, hogy a nemzetnek volt múltja, van jelene és van jövője – fogalmazott.

Dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei elnöke hangsúlyozta, soha nem volt olyan fontos a nemzeti összetartozás, mint a jelenlegi helyzetben. Mint mondta, a vírusválságot csak az összetartozás és nemzeti összefogás hallatlan erejével lehet leküzdeni.

– Trianon 100 éves évfordulóján létkérdés nemzetünk egysége – folytatta gondolatot. A nemzet pálinkája kapcsán kitért a Magyarok kenyere, a 15 millió búzaszem programra, aminek részeként a közelmúltban Szarvason öntötték össze a felajánlott búzát.

– Ezzel megüzentük a nagyvilágnak, hogy a magyarság fent akar és fent fog maradni – húzta alá.

Dr. Kovács József országgyűlési képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a csütörtöki ceremónia a nemzeti összetartozás leképezése a pálinkán keresztül.

– Nagyon fontos, hogy minden lehetséges módon érzékeltessük együvé tartozásunkat – hangsúlyozta. Kitért arra, hogy a kormány a napokban Gyula és térsége néven nevesítette a fürdővárost és Békéscsabát mint turisztikai térséget. A hagyományok megőrzéséről szólva elmondta, Gyulán közel 300 éve Harruckern János György alapította az első pálinkafőzdét.

– Ahogy a pálinkafőzésnek úgy a pálinkafesztiválnak is komoly tradíciói vannak – húzta alá.

Takács Árpád, a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott elmondta, a csütörtöki nap üzenete, hogy összetartozunk, egy vérből vagyunk a határon innen és túl.

– Üzeni, hogy a vírus ellenére ragaszkodunk a hagyományainkhoz, amelyeket az elmúlt évszázadokból hoztunk magunkkal – hangsúlyozta, majd hozzátette: Békés megyében hat nemzetiség él együtt, hat nemzetiség alakította ki, alakítja tradícióinkat. A kormánymegbízott is szólt a Gyula-Békéscsaba turisztikai desztináció jelentőségéről. Komoly elismerésként említette, hogy mintegy három hete hazánk valamennyi kormánymegbízottja itt, a történelmi Magyarország közepén tartotta értekezletét a Miniszterelnökség vezetésével, és tekintette meg Gyula, illetve a megye különleges értékeit.

Kultúránk értékes megfogalmazása

Dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere elmondta, a pálinkafesztivál egyik jelentősége a gyulai turizmus fejlődésében is tetten érhető.

– Gyula és térsége turisztikai térségként való nevesítésében a legnagyobb köszönetet a turisztikai ágazat dolgozóit és vezetőit illeti, hiszen a turizmus a munkájuk eredményeként ért el kiemelkedő számokat, és teremtette meg az alapokat a kormány kedvező döntéséhez – hangsúlyozta. – Ebben nagy szerepe van a rendezvényeknek, amelyek közül a legismertebb, a legnépszerűbb a pálinkafesztivál. Gyula és térsége turisztikai térségként való nevesítése pedig új távlatokat nyit előttünk.

Szólt arról is, hogy a pálinkafesztivál az önfeledt szórakozás mellett értékteremtő program is.

– Mindez megnyilvánul a pálinkaversenyben, amely minőségi mércét határoz meg a fogyasztók irányába – húzta alá. – Ebbe a folyamatba, ebbe a hagyományba illeszkedik a Nemzeti Összetartozás Pálinkája is, amely kultúránk sajátos és nagyon értékes megfogalmazása a határoktól függetlenül.