Egyre többen építenek vályogházat Békésben

Ma Magyarországon több mint 700 ezer föld- és vályogház áll, és bár sokáig szinte senki nem akart új vályogházat építeni, most ismét kezd népszerűvé válni a technológia a Világgazdaság szerint.

– A vályog egyszerű, helyben kitermelhető, tartós, rugalmas, erős anyag, nem bomlik, a rovarok nem károsítják. Legnagyobb előnye, hogy szinte lélegzik a fal, ezért jó hatással van az emberek egészségére. Építése pedig a környezetet és a pénztárcákat sem terheli meg annyira, mint egy téglaház – mondta Bíró Árpád kézműves vályogépítő-mester. A számos műemlékvédelmi díjjal kitüntetett kivitelező hozzátette: az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés az új vályogházak építése iránt, főleg a fiatalabb generáció részéről.

Ezt erősítette meg Bíró Péter is, a Környezettudatos Építők Szövetségének kommunikációs vezetője, aki egyben egy gyulai vállalkozást is létrehozott, mely már közel két évtizedes hazai és nemzetközi tapasztalattal rendelkezik természetes építőanyagok gyártásában, valamint forgalmazásában. Szavai szerint egy ilyen, jól megtervezett ház aktívházzá is fejleszthető; ezek a környezettudatos épületek akár 60 százalékkal kevesebb energiával hűthetők és fűthetők. Tapasztalata alapján hazánkban is egyre több a fiatalabb építkező, aki ezt a technológiát választja, de az idősebbek közt is van, akik ezzel a technológiával készítenek vagy újítanak fel egy-egy házat.

– A modern ipar a vályog helyett néhány évtizede betonra váltott, így lényegében teljesen eltűntek az építészetből a természetes anyagok, mint például a vályog, a szalma és a fa. Kizárólagosan a hatalmas mennyiségű energiát felhasználó cementgyártásra nem lehet alapozni a jövőt, az építkezéseknél használt homokból pedig egyre inkább hiány van, ezért a fenntarthatóság és az energiahatékonyság jegyében többen is visszakanyarodnak a gyökerekhez. Nevezetesen a természetes építőanyagok, azaz a folyamatosan termelhető fa, szalma, kender, illetve a vályog használatához, mely mentes mindenféle mesterséges adalékoktól, ezáltal nincsen káros kipárolgása sem – mondta el Bíró Péter. Hozzátette, a mai kor embere életének körülbelül nyolcvan százalékát zárt terekben tölti, ennek megfelelően a belső terek lakóklímájának minősége egyre nagyobb hatással van egészségünkre.

– Ráadásul a mai modern technológiáknak köszönhetően ledőltek a korábbi korlátok: nemcsak lakóházakat húznak fel Európa-szerte természetes építőanyagokból, hanem már épült így több mint húszemeletes irodaház, 11 ezer négyzetméteres iskola, kollégiumok és óvodák is – emelte ki.

Saját tapasztalatai is ösztönözték

– Még a kétezres évek elején a saját vályogházunk felújításán kezdtünk gondolkodni, de akkor még keveset tudtam a lehetőségekről, így rábíztam magamat az építőanyag-kereskedőkre és a szakemberekre. A kivitelezők hozzá is kezdtek a felújításhoz és meg is csinálták úgy, ahogyan azt ők elképzelték. Akkor még nem tudtam, hogy teljesen rosszul nyúltak hozzá az épülethez, bíztam bennük – mesélte Bíró Péter saját tapasztalatairól. Kiderült, a használt anyagok egyike sem volt kompatibilis a vályogházzal, ezért saját maguk kézbe véve az irányítást, újra nekikezdtek a renoválásnak: a vályoggal nem egyező dolgokat elbontották, és természetes építőanyagokra cserélték.

– Közben folyamatosan kutattam olyan anyagok és rendszerek után, melyek megbízhatóan működnek egy vályogház esetében is. Egyre inkább beleszerettem a vályogba, mint építőanyagba, annak természetességébe, sokrétű alkalmazási lehetőségébe, pozitív élettani hatásába – részletezte.