Boros Péter jaminai műtermébe költözött a festőfejedelmünk

Ahogy beléptem a műterembe, szinte azonnal belebotlottam a gipszből öntött, hófehér kacsacsaládba. Sőt, rögtön két famíliába: az egyik csapat a képzeletemben az Élővíz-csatorna mentén sétál, hiszen a szárnyasoknak vannak lábaik, a másik társaság pedig a vízben úszik. Érdekes történet az is, hogy miért kellett a sétálók után úszó kacsákat készíteni, de nem ezért érkeztem.

A több szobából álló műterem falain izgalmas festményekkel és rajzokkal, a polcokon pedig hol II. Rákóczi Ferenccel, hol Mladonyiczky Bélával, hol a csabagyöngye szőlővel ismertté vált Stark Adolffal, hol Sándor Csikar gólerős és legendás lábával találkoztam. És az egyik helyiség közepén ott állt tekintélyt parancsolóan Munkácsy Mihály, fején a cilinderrel, bal kezét a derekára téve, jobb kezében az esernyővel – mintha a víztoronynál lévő hatalmas poszter köszönt volna vissza három dimenzióban.

Boros Péter elmondta, a pályázati kiírásban az a fotó szerepelt, amely felvételen Munkácsy Mihályt anno igazi festőfejedelemként jelenítették meg. Ezért döntött ő is úgy, hogy ilyen formában ábrázolná a géniuszt, nem pedig köpenyben, ecsettel és palettával a kezében. Az egyelőre gipszből készült, ám a hatásosság kedvéért bronzszínűre festett szobor azért lett grandiózus, mert úgy tanulták: az életnagyságúnál egy negyeddel nagyobb méretben kell ábrázolni az embereket, ha egész alakos alkotásokról van szó.

Munkácsy Mihály pedig nagyjából 185 centiméter magas volt

– ezt kellett tehát 25 százalékkal megnövelni, és erre jött pluszban a tíz centiméteres talapzat, valamint a cilinder magassága.

A festőfejedelemről egyébként található a műteremben egy apróbb változat is, illetve a Rőzsehordó nő és az Ásító inas ugyancsak kicsiben és gipszből készült el egyelőre. Az Aradi vértanúk ligetébe tervezett Rőzsehordó nőnél az volt a kihívás, hogy a két dimenziós festmény alapján készítsen egy háromdimenziós szobrot. És az asszonyt úgy ültesse le, hogy bárki helyet foglalhasson mellette, ha esetleg lőne egy, a Rőzsehordó nővel közös szelfit.

Az Ásító inast nem feltétlenül az eredeti alkotás szerint kell megalkotni, a képnek a pályázati kiírás alapján csak inspirálnia kell a művészeket.

Boros Péter a mai korba illesztve az Ásító inast egy lusta munkásként képzelte el, aki hátracsapta fején a sapkát, feltűrte az inge ujját, és a Deák utcai kishídnál a korlátnak támaszkodva élvezi a napsütést és a kacsák hápogását. Bár a festményen nem úgy szerepel, de ő úgy álmodta meg a szobrot, hogy az inas ásítás közben a kezét a szája elé teszi.

– A szobor az agyagban él, a gipszben meghal, majd a bronzban újjá éled – mondta a híres francia szobrászművészt, Auguste Rodint idézve. Ezzel arra utalt: először agyagból készítette el a munkáit, majd kiöntötte gipszből a negatívat és a pozitívat. A grandiózus Munkácsy Mihályon nyolc-kilenc hónapot dolgozott, szerinte a Rőzsehordó nőt és az Ásító inast el lehet készíteni egy hónap alatt is.

Hangsúlyozta, az alkotási folyamat során érdemes néha letakarni pár napra vagy tükör elé tenni a készülő szobrot, hogy könnyebben észrevehetők legyenek a hibái. Kiemelte: nem szabad kapkodni, egy mű annál jobb lesz, minél többet dolgoznak rajta, de szerinte ez az élet minden területére igaz.

Boros Péter pár éve tért haza

Boros Péter Békéscsabán született és tanult. Mint mondta, bár mindig is jeles volt rajzból, eleinte jobban érdekelte a futball, mint a képzőművészet. Mestere, Mladonyiczky Béla szobrászművész hatására azonban megváltozott a szemlélete, és elhatározta, szobrász lesz. Elvégezte a tanárképzőt, majd tanított a Rózsa Ferenc gimnáziumban is, aztán elkerült Szegedre, majd a fővárosba. Pár éve tért haza Békéscsabára, jelenleg az Orosházi úton található a műterme.

A művész több köztéri alkotással büszkélkedhet Miskolctól Budapesten és Budaörsön át Felcsútig. A Pancho Arénánál neki köszönhetően jelennek meg az Aranycsapat legendás játékosainak portréi, valamint a neves építész, Makovecz Imre. Az MTK-stadion előtt, a Hungária körúton látható a Sándor Károlyt ábrázoló szobra. Az ő nevéhez kötődik Jantyik Mátyás békési mellszobra, valamint ő készítette el a békés-tarhosi zenepavilonhoz Gulyás György mellszobrát is.