Dr. Kiss-Rigó László: jobban meg kell ragadnunk a lényeget

– Mindannyian tapasztaljuk, hogy a koronavírus-járvány okozta nehézségek, korlátozások és óvintézkedések sok mindenre rákényszerítenek bennünket, és el kell térnünk attól, amihez ragaszkodnánk

– fogalmazott a kialakult helyzettel kapcsolatban dr. Kiss-Rigó László. Mint elmondta, azt is észre kell venni, hogy bármilyen furcsán hangzik, de pozitív hozadéka is van a pandémiának.

– A körülmények talán megmutatták, hogy a karácsony ünneplése során egy kicsit jobban is törekedhetünk a lényeg megragadására – folytatta a gondolatot.

– Az elmúlt években megszoktuk a díszeket, az üzleteket, a csillogást, a rohangálást, a vásárlást, a fogyasztást. Most viszont halványabbak a lehetőségek a külsőségekben, ami talán nem is olyan nagy baj, mert korábban mi is belehajszoltuk magunkat a pénzköltésbe, abba, hogy ajándékot kell venni, lehetőség szerint minél drágábbat. Ebből a kell és a venni sem a legszerencsésebb. Az ajándék a szeretetet és a hálát, nem az irracionális költségeket közvetíti. Érdekesség, hogy az utóbbi időben több tanulmány is foglalkozott a koronavírus negatív és pozitív hozadékaival. Utóbbival kapcsolatban a legtöbb helyen megemlítik, hogy a családok több időt tölthetnek együtt. Ezzel viszont meg kell tanulni megfelelően élni, mert olyanról is lehetett hallani, ahol ez a visszájára fordult.

A pandémia kapcsán felvetettük, hogy a helyzet nagyon sokak számára komoly lelki megrázkódtatással járt, hogy a járvány miatt a legtöbbek számára megváltoztak a mindennapok, szűkült az életterük. Dr. Kiss-Rigó László erről szóló kérdésünkre hangsúlyozta, valóban eluralkodhat a Covid-helyzet miatti bezártságérzés. Viszont a saját ismeretségi körében is többen igyekeznek inkább lehetőségként tekinteni a körülményekre. Ők el is elárulták, hogy most rengeteg olyan dologra is jut idejük, amelyekre korábban nem.

– Meggyőződésem, hogy minden helyzetből – így abból is, hogy több időt töltünk otthon – ki lehet hozni jót

– nyomatékosította. Kiemelte, hogy a problémákra nem elsősorban az egyházi külsőségek adnak megoldást.

– Sokan olvassák a Szentírást otthon is, és közben sok mindenen elgondolkodnak – tette hozzá.

– Ahogy ilyen nehéz helyzetben, megpróbáltatások közepette lenni szokott, jó néhányan felteszik maguknak a kérdést, hogy van-e értelme annak, amit csinálnak, hogy mi is a végső céljuk.

Visszatérve a karácsonyra elmondta, globálissá vált az ünnep, ami azt is jelenti, hogy sokan úgy élik meg ezt az időszakot, hogy fogalmuk sincs az eredeti mondanivalójáról.

– Egyesek számára öröm, hogy nem kell dolgozni, és kicsit több időt tölthetnek otthon. Mások számára alkalom arra, hogy a hagyományoknak és a szokásoknak hódolva a gasztronómiai élményeket jobban élvezhessék – folytatta a gondolatot. – Önmagukban ezek a dolgok sem rosszak, de a hívő közösségek, a tudatos keresztények számára másról is szó van. Karácsonykor annak a születését ünnepeljük, aki a testvérként jött közénk. Az ünnep üzeni, hogy Isten nem idegenként, hanem partnerként kezeli az embereket. Sőt, minden nehézségével együtt vállalta az emberi életet, és megmutatta, miként, illetve miért érdemes élni.

A názáreti Jézus mindannyiunk testvére akart lenni. Ha ezt elfogadjuk, nekünk is érdemes lenne tudatosan egymás testvéreiként élni.

Szentmisék az ünnepen

Dr. Kiss-Rigó László elmondta, különösen tavasszal elég rendkívüli helyzet alakult ki az egyházi liturgiában, nem is lehettek nyilvános szentmisék. Ezekben a hetekben pedig az volt az egyik kérdés, hogy a katolikus egyházban szentestén hagyománynak számító éjféli miséket meglehet-e rendezni. Hétfőn eldőlt, hogy erre lehetőség nyílik, de a Szeged-Csanádi egyházmegyében azt az irányelvet határozták meg, hogy idén ne legyenek megtartva ezek az alkalmak. Szenteste délutánján és karácsony másnapján viszont mindenütt lesznek szentmisék.