Dr. László Elek lett az Orosházi Kórház névadója

Véletlen? Szerencsés egybeesés? A jó hír mindig jókor jön: több éves álma valósult meg az Orosházi Kórháznak. December 10-től hivatalosan is felvette Orosháza első tudós orvosának a nevét. Dr. László Elek 1869-ben lett a község orvosa és munkásságának évtizedei alatt rengeteget tett a településen és a környéken élők egészségéért, motorja volt annak, hogy Orosházán fejlődjön az egészségügy. Immáron az értéktárban is elfoglalta munkásságával megbecsült helyét.

– Lelkem ideálja s vágyaim netovábbja volt Orosházán egy községi kórházat állítani, melyre éppoly szüksége van a községnek, mint az orvosnak. Dr. László Elek visszaemlékező szavaiból is látszik, korán felismerte, milyen nagy jelentősége van egy település életében a gyógyító intézménynek. Ezért választottuk őt a kórház névadójának.

- Mostantól tehát Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet, Orosháza az intézmény hivatalos neve. A város nagyhírű gyógyítójáról immár nem csak a kórház aulájában található mellszobor, hanem a kórház a nevében is méltó módon emlékezik. Az öröm ráadásul dupla, hiszen ezekben a napokban dőlt el, hogy dr. László Elek munkássága bekerült Orosháza települési értéktárába is. A kórház vezetőjeként bizonyosan állíthatom, mindent megteszünk azért, hogy méltók legyünk dr. László Elek munkásságához és szellemiségéhez – reagált megkeresésünkre dr. Duray Gergő főigazgató.

Összefoglaltuk a névadó életútját, ami a korábbi ápolási igazgató, Greksza Lászlóné, valamint Orosháza díszpolgára, Koszorús Oszkár helytörténész által összeállított ajánlásból készült.

Dr. László Elek orvos-sebészdoktor és szülés 1841-ben Pápán született és tanult a pápai református főiskolán, a felsőbb osztályokat a soproni ágostai evangélikus kollégiumban végezte. 1860-tól a pesti egyetem orvostanhallgatója volt, 1865-ben a bécsi egyetemet látogatta. 1869-ben Orosházán telepedett le mint községi orvos. Innentől fél évszázadon át szolgálta az orosháziakat. Orvosi pályája kezdetén igen sok dolga akadt az orosházi lakosság egészségének a fenntartásával. Évről évre szedték áldozataikat a különböző járványok (kolera, diftéria, vörheny, kanyaró, himlő, stb.). Saját költségén nyomtatta és ingyen osztogatta felvilágosító írásait, megmentve ezzel sokak életét.

1873-ban Orosházán súlyos kolerajárvány dúlt, amely 894 lakos halálát okozta. László Elek fiatal orvosként élte át a tragédiát, ekkor fogalmazta meg legfontosabb életcélját, a kórház, menház, járványkórház létesítését. Munkássága alatt tanulmányt írt Orosháza közegészségügyi helyzetéről, melynek hatására 1892-ben járványkórház épült az akkori községben. 1902-re elkészült egy új menház is, amely a szegények ellátását karolta fel. Bár elkészült egy új kórház tervrajza, az I. világháború és az infláció gátat vetett a további fejlődésnek, így László Elek már nem élhette meg, hogy élete álma, a községi kórház elkészüljön.

Orvosi munkája mellett élénken részt vett a település és Békés megye közéletében is. A helyi képviselő-testület tagja, az iskolán kívüli népművelés egyik vezetője, az evangélikus egyházközség felügyelője volt.

A gyógyvíz felismerője volt

Az ő nevéhez fűződik Gyopárosfürdő gyógyvizének felismerése és elismertetése. 1869-ben vegyelemeztette a tó vizét, melynek során megállapították, hogy gyógyhatása alkalmas ízületi bántalmakra, csúzos, köszvényes, bénulásos betegségek kezelésére. Az artézi kutak fúrásának szorgalmazója volt, mivel meggyőződése szerint a jó ivóvíz a járványokat visszaszorítja.

Orosháza díjat alapított

Orosháza önkormányzata 2007-ben alapította a Dr. László Elek-díj Orosháza Egészségügyéért kitüntetést, ami évente két fő részére adományozható azon Orosházán működő orvosoknak és egészségügyi szakdolgozóknak, akik kiemelkedő munkát végeztek. Nevét viseli a kórház melletti lakótelep, valamint a kórház aulájában van kiállítva bronz mellszobra.