Kétmillió forintnál magasabb lett az átlagos békési hektárár

A Takarék Termőföldindex felmérése szerint folytatódott, ugyanakkor lassult a drágulás a földpiacon. Az elmúlt kilenc évben reálértéken kétszeresére nőttek az árak. A drágulás tavaly sem tört meg, de mérsékeltebb ütemet vett. Egyedül a szőlők átlagára csökkent, ez azonban megyénkre igazából nincs kihatással. Az elemzők nem számítanak az árszint jelentősebb változására.

Átlagosan 5,7 százalékkal emelkedtek tavaly a termőföldárak az egy évvel korábbihoz képest. A reálértelemben vett árváltozás pedig ennél is alacsonyabb, mindössze 2,2 százalékos volt a múlt esztendőben. A tulajdonszerzés szigorítását követő időszakban, 2014 óta így összesen 57,1 százalékkal drágultak hazánkban a földterületek. A múlt évben is emelkedett a szántók ára, hektáronként 1,59 millió forintot kértek az eladók a 2018-as 1,5 millióval szemben.

A régiók között jelentősebb eltérések voltak, az árak 3,7 és 11,6 százalék között változtak. A legnagyobb áremelkedés a Dél-Dunántúlt jellemezte, míg a legkisebbet Közép-Magyarországon regisztrálták. A legtöbbet régiós szinten a Dél-Alföldön kellett fizetni a szántók hektárjáért (1,77 millió forintot), a második helyen az Észak-Alföld állt (1,69 millió forint), de nem sokkal maradt el a harmadik helyen lévő Dél-Dunántúl sem (1,67 millió forint). A legolcsóbbnak továbbra is Észak-Magyarország számított, ahol a hektáronként fizetendő szántóárak még továbbra sem lépték át az egymillió forintot.

Megyei szinten az elmúlt évekhez hasonlóan 2019-ben is a legtöbbet Hajdú-Biharban kellett fizetni a szántóterületekért. Itt a fajlagos árak hektáronként 2,1 millió forint körül alakultak, de Békésben is meghaladták a kétmilliót.

– Békés megye termőföldterülete 562 ezer hektár, ennek 96 százaléka mezőgazdaság által hasznosított – emelte ki dr. Kulcsár László. – Összterületének 72, termőterületének 85 százaléka szántó, erdőterülete pedig mindösszesen három százalék. E számokból adódik, hogy a legfőbb természeti kincs a termőföld. A földrajzi adottságok, az éghajlat, a talaj kedveznek a mezőgazdasági termelésnek. Az aranykorona-érték 15-45 AK/ha között változik, a megye átlagaranykorona-értéke 29 AK/ha. Ez a megye északi és déli része közötti különbségből adódik, és így a földek potenciális termőképessége sem egyforma.

Dr. Kulcsár László kitért arra, a növénytermesztés meghatározó Békésben, a vetésszerkezet nemigen változik. Meghatározó kultúrák a kalászos gabonák, a kukorica, a napraforgó, termesztésükhöz kiforrott termelési tapasztalat járul a gazdák, az agrárszakemberek révén. Az említett kultúrák mellett országosan is jelentős területen termesztenek szántóföldi körülmények közt görög- és sárgadinnyét, hibrid kukoricát, zöldborsót, rizst, paradicsomot és vöröshagymát.

Nem várható jelentős árcsökkenés

Dr. Kulcsár László elmondta, hogy idén november 15-éig 2344 földszerződést bíráltak el, ebből 714-et telefonos konferencián, és jelenleg is számos szerződés elbírálását végzik. A koronavírus-járvány és a világgazdasági helyzet ellenére a Takarék Termőföldindex elemzői komolyabb visszaesés esetén sem számítanak az árszint jelentősebb csökkenésére. Önmagában egy gazdasági visszaeséstől nem várják a mezőgazdasági jövedelmek érezhető, a földárakra is kiható romlását. A termőföld ára a történelmi tapasztalatok alapján lefelé rugalmatlan, vagyis még recessziós környezetben is legfeljebb stagnál, esetleg minimális mértékben csökken. Nagyobb veszélyt a hozamszintek, a kamatok emelkedése jelenthetne, azonban ezeknek egyelőre nem láthatók jelei. Keresleti oldalon a banki finanszírozási lehetőségek támogatják a földpiaci árak további, lassú emelkedését, azonban az elemzők szerint a jelentősebb földáremelkedés tényezői kimerülőben vannak.