Videóval is figyelmeztet a katasztrófavédelem

Arról, hogy mi miatt keletkezik a színtelen, szagtalan gáz, hogy miként lehet megelőzni az eseteket, nemrég egy tanulmányt készített dr. Sáfár Brigittával, a Magyar Vöröskereszt szakemberével közösen dr. Tímár Tamás tűzoltó őrnagy, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság katasztrófavédelmi műveleti szolgálatának tagja.

A munka első helyezést ért el a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács pályázatán.

A mérgező égéstermékek, pontosabban a szén-monoxid keletkezéséről, annak okairól, a megelőzés lehetőségeiről készített – egy videóval kiegészített – tanulmányt dr. Tímár Tamás tűzoltó őrnagy és dr. Sáfár Brigitta, a Magyar Vöröskereszt országos katasztrófavédelmi szakmai vezetője. A munka során hangsúlyt kapott, hogy a lakosságot miként lehet hatékonyan tájékoztatni, felkészíteni.

A dokumentum tűzoltó szakmai részét a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársa jegyezte. Ő azt részletezte, mi miatt alakulhat ki szén-monoxid, a mérgezésnek milyen következményei lehetnek, és hogy az esetek milyen tudatos magatartással kerülhetők el. Elmondta, az elmúlt öt esztendő adatai alapján évente országosan 600-800 szén-monoxid-szivárgás fordul­ elő, a sérültek száma 370 és 430 között mozog, és

a csendes gyilkos évente országosan nagyjából húsz áldozatot szed.

Hangsúlyozta, tudatos magatartással az esetek jelentős része megelőzhető lenne. Az esetek egy része visszavezethető arra, hogy a berendezések karbantartására nem figyelnek az emberek. A felülvizsgálatokat ezért a megfelelő időközönként el kell végeztetni szakemberrel, a kéményseprést ugyancsak kérni kell. Probléma lehet, hogy egyszerre több berendezés is működik: átfolyós vízmelegítő, szag- és páraelszívó, kandalló. Előfordulhat, hogy a jól záródó nyílászárók miatt nem megfelelő a légellátottság vagy a levegő-utánpótlás.

Kiemelte, immár nem túl komoly összegért beszerezhetők olyan szén-monoxid-érzékelők, amelyek megfelelő biztonságot nyújtanak és akár nyolc-tíz évig helyesen működnek. Aláhúzta: ahol volt ilyen berendezés, azon helyek 95 százalékánál jelzett is az eszköz, amikor veszélyes szintre emelkedett a szén-monoxid-koncentráció.

A mérgezések nagyjából fele a fürdőszobában fordul elő.

Hogy miként lehet hatékonyan felkészíteni és tudatosságra ösztönözni a lakosságot, arról dr. Sáfár Brigitta írt a tanulmányban. Ismertette, milyen videót érdemes készíteni: annak milyen hosszúságúnak kell lennie, hogy végig is nézzék; milyen figyelemfelhívó mozzanatokat kell benne elhelyezni, hogy az üzenete célba érhessen; hogyan lehet vele minél szélesebb kört elérni.

A békéscsabai Százszorszép Művészeti Bázisóvodában egy előadást tartottak a szakemberek a gyerekeknek. Beszéltek a tűzről, az égésről; hogy a színtelen, szagtalan szén-monoxidnak milyen tulajdonságai vannak; hogy a mérgezés hogyan ismerhető fel; mit kell tenni rosszullét esetén, és hogy milyen telefonszámot kell tárcsázni: a 112-es segélyhívót.

Az első helyezést elért pályázat szerzői úgy vélik, a tudatosságra nevelést nem lehet elég korán kezdeni, ráadásul a gyerekek révén elérhetők a szüleik, nagyszüleik is. A videó a megosztások által sok helyre eljuthat, és remélik, hogy az üzenetet megfogadva, a család biztonságát előtérbe helyezve sokan átnézetik a kazánokat és az otthoni rendszert, vesznek szén-monoxid-érzékelőt.

Valós veszély a szén-monoxid

Több riasztás is volt idén, a közelmúltban Zsadányba vonult a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat tagjaként

dr. Tímár Tamás szén-monoxid miatt. Hangsúlyozta, a csendes gyilkos szörnyű családi tragédiákat okozhat, 2018 karácsonyán például Dévaványán egy apa és fia vesztette életét mérgezés következtében. Ez is jelzi, hogy a szén-monoxid valós veszélyt jelent.

A tavaly doktorrá avatott szakember 18 éve szerelt fel, a HUNOR hivatásos mentőszervezetnek is tagja, több hazai és külföldi misszióban vett részt.