Több százezer csibét keltet a békési Tóth család

A keltetést még a nagyszülők kezdték el évtizedekkel ezelőtt a tanyájukon. Tőlük előbb a lányuk, majd 2000-ben az unokájuk, Tóthné Liszkai Anita és férje, Tóth Szabolcs vette át a feladatot. A kezdetektől őstermelőként, illetve családi gazdaságban tevékenykednek.

Alapvetően a naposcsibék keltetése a legfőbb tevékenységük, ugyanakkor volt egy időszak, amikor különösen főszezonban nehéz volt megfelelő tojáshoz jutni. Ezért Békés és Békéscsaba között elindítottak egy „tyúktelepet” is, ami biztosítja a megfelelő tojásutánpótlást. Szerdán reggel ott találkoztunk Tóth Szabolcsékkal. A házaspár hírportálunknak elmondta, mintegy 3 ezer darab fehér húsú, illetve 4 ezer vörös húsú, valamint kettős hasznosítású tyúkot nevelnek ebben az üzemben.

– Különösen 2013 óta folyamatosan automatizálunk – emelte ki kérdésünkre Tóth Szabolcs. – Ennek két oka is van. Egyrészt, szeretnénk gyorsabbá és hatékonyabbá tenni a munkát. Emellett akadt egy időszak, amikor nem igazán lehetett munkaerőt találni. Ez utóbbi körülmény is arra ösztönzött minket, hogy lépjünk a technológiai fejlesztés irányába.

Jelenleg a házaspár mellett a 102 éves nagypapa és három alkalmazottjuk dolgozik a keltetőüzem két telephelyén.

– Végig saját forrásból biztosítottuk a modernizálást és a beszerzések költségeit, folyamatosan, lépésről lépésről haladtunk előre – fogalmazott Tóth Szabolcs. Mostanra az etetés, az itatás, a tojáskihordás, a tojásválogatás- és -bélyegzés egyaránt automatizált, ahogy a légtechnika is. Ez utóbbira egyébként óriási összegeket lehetne még fordítani, hiszen mindig új és újabb, egyre korszerűbb eszközök születnek. A család tervei szerint még idén lecserélik az épületek héjazatát, illetve gondolkodnak saját takarmánykeverőben is, de ez utóbbi még a jövő zenéje.

A tojások a Békés és Békéscsaba közötti üzemből bekerülnek az előbbi település belvárosába, a Babilon soron található keltetőbe, ahol a 102 éves Hidvégi Mihály is a mai napig dolgozik. Mint megtudtuk, a szakember az egész folyamatot felügyeli, koordinálja, részt vesz az operatív feladatokban, a tojások válogatásától a ládák papírozásán át valamennyi munkafázisban. Kilencvennyolc éves koráig a kis kertjükbe is kijárt, kapált, cirkot termesztett, és körülbelül 120-130 seprűt kötött meg a család számára. Szezonban pedig szinte az egész napot az üzemben tölti, csak ebédelni megy át szomszédos házába, majd megissza a kávéját és szundikál egy fél órácskát. Ezt követően megy is vissza, és folytatja a munkát, ami a mai napig nagyon fontos számára.

Az ország számos tájára szállítanak a szárnyasokból

Házigazdáink jóvoltából a keltetés teljes folyamatába betekinthettünk. A tojások elsőként az előkeltetőbe kerülnek, majd a tizedik napon megnézik, hogy melyik tojásokban fejlődnek naposcsibék. Erre már automata berendezés is rendelkezésre áll, de régebben különleges, kézi lámpával vizsgálták ezt, amelynek működése némileg emlékeztet az ultrahangra. Évente átlagosan egymillió tojás keltetését indítják el, amelyek 85 százaléka kel ki. A tojások a 18. napon átkerülnek a bújtatóba, ahol három napon belül kikelnek.

Tóth Szabolcs elmondta, a Dunántúlra, illetve olyan nagyvárosok környékére, mint Budapest, Kecskemét, Szeged és Debrecen egyaránt nagyobb mennyiséget szállítanak. Kifejezetten a lakossági igényeket szolgálják ki, már néhány darabos megrendeléseket is teljesítenek, de akad, aki több ezer naposcsibét rendel tőlük. Működik egy összeíró hálózat is, amelynek során az érdeklődők leadhatják igényüket. Békésen elsősorban a tojás iránt nagy a kereslet, mert melléktevékenységként azt is értékesítenek.