Régi hagyományt elevenítettek fel Gyulán

– A 18. században alakult ki a megyében a disznóvágás hagyománya, 1868-ban építették meg Gyulán a vágóhidat, a 19. század végén már javában gyártották a Gyulai Kolbászt, sok-sok hentes kínálta saját portékáját – idézte fel a gyulai Orsovai utcai lakásotthonban élő Misi. A 13 éves fiúval és lakótársaival előző este nevelőjük, Szabó Róbert beszélgetett el a hagyományokról. Ezt a tudását osztotta meg velünk Misi, aki nem először vett részt ilyen eseményen. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató lakásotthonában gyermekvédelmi gondoskodásban élő fiatalok azt is megtudták, hogy Stéberl András nevéhez fűződik a páros gyulai kolbász.

– Lakásotthonainkban úgy élnek a fiatalok, mint egy nagycsaládban, 12 gyermek lakik itt. Békés megyében nagy hagyománya van a disznóvágásnak, ezen belül is a kolbásztöltésnek. A pandémia miatt kevés program lehetőségük van a gyerekeknek, szerettünk volna egy olyan eseményt, amelyben mindenki részt vehet – mondta Bulla Erika, a szolgáltató Békés megyei területi igazgatója. Hozzátette, a gyerekek nevelőjükkel együtt találták ki a hétvégi programot. Több kollégájuk is eljött, volt, aki zserbót, míg mást farsang fánkot hozott. A munkát a fejlesztőpedagógusuk férje irányította, aki gyakran vesz részt hentesként disznóvágáson.

A fiatalok izgatottan várták a napot, mindenki aktívan részt vett a munkában, volt, aki hagymát vágott, más a húst darabolta. – Megvettük a húst, 40 kilót ledaráltunk, ebből készül majd kolbász, amelynek egy részét füstöljük, míg a másikat sült kolbászként fogyasztjuk. A többi húst is feldolgozzuk, amiből majd sült hús és toros káposzta készül– magyarázta Szabó Róbert.

A lányok elmesélték, közösen főznek majd, klasszikus disznótoros készült ebédre: orja leves, toros káposzta, sült kolbász. – Eléggé hideg van, ám megéri, mert mindannyian szeretjük a kolbászt – mondta immár szakértően a 16 éves Mariann.