Gyulladás léphet fel a koronavírus után

Dr. Sonkoly Iván részletezte, az úgynevezett poszt-Covid-szindróma a koronavírus-fertőzés kezdetétől számított negyedik hetet követően kialakuló késői maradványtüneteket és károsodásokat jelenti. Jellemzője, hogy több szervet érint egyszerre és enyhe, illetve észrevétlen lefolyású akut Covid-19-megbetegedés után is kialakulhat. Más néven többszervi gyulladásos szindrómának is nevezhető, és minden korosztálynál, így gyerekeknél is előfordulhat.

A háziorvos elmondta, a szindróma akkor jön létre, amikor a vírus már nem mutatható ki a szervezetből, hiszen nem közvetlenül a SARS-CoV-2 okozza a problémát, hanem az általa elindított és provokált krónikus gyulladásos folyamatok. Ilyenkor a fertőzés alatt fennálló tünetek – például nehézlégzés, szaglásvesztés, szapora szívverés, fáradékonyság, ködös tudatállapot – újra fellángolnak, vagy tartósan megmaradnak.

Ezen túl, mivel a véralvadási rendszert is megbolygathatja a vírus, kialakulhat a trombózisra, vérrögösödésre való hajlam, így a legsúlyosabb esetben bekövetkezhet tüdőembólia, szívinfarktus vagy stroke is a poszt-Covid időszakában. Szinte alapnak mondható ugyanakkor a különböző szervek krónikus károsodása, illetve nagyon gyakori a neurológiai vagy pszichiátriai problémák megjelenése.

Sonkoly Iván hangsúlyozta, az akut fertőzés tüneteinek elhúzódása vagy újbóli megjelenése már felkeltheti a gyanút a poszt-Covid-szindrómára, amivel mindenképp orvoshoz kell fordulni. Ugyanez érvényes akkor is, ha valakinek egymás után jelentkeznek gyulladásos betegségei a szervezete különböző pontjait érintően. Ezt azonban nem érdemes megvárni, helyette annak, aki tud róla, hogy átesett a koronavíruson, javasolt rendszeres orvosi ellenőrzésekre járnia, ahol felmérik az egészségi állapotát és az esetleges károsodások kialakulását, hogy szükség esetén a megfelelő időben kezelhessék.

A gondozásról elmondta, az egy rendkívül összetett feladat, hiszen több szakterületet érint egyszerre, célja pedig az egészségi állapot minél teljesebb helyreállítása. A kardiológusnak, a pulmonológusnak, a neurológusnak és a pszichiáternek egyaránt részt kell vennie a szindróma okozta állapot felmérésében, kezelésében, aminek egyénre szabottnak kell lennie. Utóbbi irányításában természetesen a háziorvos is fontos szerepet játszik. Hozzátette, az országban vannak már olyan nagyvárosok – például Debrecen –, ahol kimondottan poszt-Covid-ambulanciákat hoztak létre azért, hogy egy helyen történhessen a betegek utókezelése.

Sokakat érinthet a poszt-Covid-szindróma

Sonkoly Iván elmondta, a poszt-Covid-szindróma sokkal gyakoribb, mint ahogy azt korábban feltételezték róla, ugyanis a koronavírus-fertőzésen átesettek 20-25 százalékánál kialakul. A legújabb angol felmérés szerint pedig ez a szám akár a 70 százalékot is elérheti. Ezek függvényében a Covid-19-megbetegedések fele nem múlik el maradványok nélkül. Ezek persze lehetnek enyhe tünetek, például a hónapokig elhúzódó fáradékonyság, de lehetnek súlyosabbak is.

A háziorvostól megtudtuk, bár pontos számadatok még nincsenek, hiszen a felfelé ívelő járványhelyzetben jelenleg a legfontosabb az akut esetek kezelése és a gyors, életmentő beavatkozások elvégzése, de már tapasztalható, hogy Békés megyében is egyre többen érintettek a poszt-Covid-szindrómában. Kutatások és felmérések persze folyamatosan zajlanak a témában most is, de árnyalja a képet többek közt az, hogy a szindrómában szenvedők a koronavírus mely változatát kapták el korábban, illetve az is, hogy az egyénnek volt-e a fertőzés lefolyása előtt meglévő krónikus betegsége, vagy egy alapból egészséges emberről van szó.