2021.04.23. 17:14
A vízzel küzdöttek tizenöt éve Békés megye több részén is
Tizenöt évvel ezelőtt rendkívüli árvízvédekezés vált szükségessé Békés megyében, a Hármas-Körösön. A gyulai székhelyű Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársainak megfeszített munkával, illetve rendkívüli összefogással sikerült a hatalmas víztömeget a gátak között tartani, és az árvízi katasztrófát megakadályozni. Volt olyan nap, amikor több mint háromezren vettek részt a védekezésben.
2006-ban a Körösök hegyvidéki vízgyűjtőjén a téli hónapokban jelentős mennyiségű hó halmozódott fel. A tavaszi olvadásból és csapadékból keletkezett árhullámok folyamatosan töltötték fel a Hármas-Körös és a Tisza medrét – tájékoztatott az eseményeket felidéző anyagában a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG). Mint emlékeztettek rá, a Körösök vízrendszerében áprilisig összesen huszonegy árhullám vonult le.
Rontotta a helyzetet, hogy a dunai árvíz egyidejű tetőzése miatt a Tisza alsó szakaszán az árhullámok összetorlódtak a Maros és a Körösök árhullámaival. A március végi nagy csapadékokból keletkezett újabb árhullámok már az addigi legmagasabb vízszinteket meghaladó vízállásokat jeleztek.
Április közepén az előrejelzések alapján bizonyossá vált, hogy az árhullámok sorozata a Hármas-Körös alsó szakaszán az addig észlelt legmagasabb vízállás felett fog tetőzni.
A Kormány április 18-án rendkívüli árvízvédekezést rendelt el a Hármas-Körös középső és alsó szakaszára, a rendkívüli készültség egészen május 9-ig tartott.
A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság számos adatot is közzétett, hogy szemléltessék a kialakult helyzet komolyságát és veszélyességét. Mint írták, a Hortobágy-Berettyó árvízi helyzete a Hármas-Körös magas vízállása és az Árvízkapu tartós bezárása miatt kritikussá vált. A torkolatnál huszonkilenc egységből álló szivattyú provizórium telepítésével és üzemeltetésével kellett biztosítani az árvízzel egyidejű belvizek levezetését és az árvízi veszélyeztetettség csökkentését a főcsatorna menti töltéseken. A töltés-megerősítési munkák keretében – az előre jelzett tetőzési értéket 50 centiméterrel biztonsággal megnövelt szintre – nyúlgát épült a Hármas-Körös bal parti védvonalán, a jobb parton, és a Hortobágy_Berettyó bal partján. Öt nap alatt összesen 25 kilométer hosszú töltésmagasítás készült el.
Ezen védművek építéséhez összesen 320 ezer homokzsákot és közel 5000 köbméter homokot használtak fel. Az éjjel nappal végzett, megfeszített munka eredményeként a nyúlgátak az árhullám tetőzéséig elkészültek.
A Hármas Körös árhulláma Gyománál április 19-én 909 centiméterrel, Szarvason április 20-án 986 centiméterrel tetőzött. A korábbi legmagasabb árvízszinteket Szarvasnál 32 centivel, Békésszentandrásnál 47 centiméterrel, Kunszentmártonnál már 54 centiméterrel haladta meg a rendkívüli árhullám. Tartósságában is rendkívüli volt ez a tetőzés, Szarvasnál 6 napig, Békésszentandrásnál 9 napig, Kunszentmártonnál 2 napig volt a vízállás a legmagasabb felett.
A tetőzést követően a figyelem az árvízi jelenségek fokozott megfigyelésére irányult, két töltésfeltáró szakcsoport figyelte és értékelte a jelenségeket és a töltések állapotát. Több helyen is azonnali beavatkozásra volt szükség.
A védekezéshez nagy létszámú munkaerőre is szükség volt, a legnagyobb erővel – több mint 3200-an – április 19-én vettek részt az árvízvédekezésben
– számolt be erről a kérdésről a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság. Mint hangsúlyozták, a Magas szintű szakmai irányítással, széles körű összefogással és emberi helytállással eredményes volt a védekezés, hatalmas víztömeget kellett a gátak között tartani, és az árvízi katasztrófát megelőzni.
