Termálvízzel fűtenék a csabai sportcsarnokot is

Szarvas Péter polgármester nemrég a hírportálunknak adott interjúban elmondta, a technológia kiépítésére megkapja az önkormányzat a kormánytól a szükséges pluszforrást, így rövidesen indulhat a beruházás a Modern Városok Program keretében.

A városfejlesztési nonprofit kft. ügyvezetője, dr. Sódar Anita elmondta: bár lefolytatták a vonatkozó közbeszerzési eljárást és kiválasztották a kivitelezőt, a vállalkozói szerződés még nem lépett hatályba. Ugyanis annak az a feltétele, hogy kiállítsák a többlettámogatás biztosításáról szóló támogatói okiratot, ami jelenleg folyamatban van.

A nettó 4,2 milliárd forintos beruházás keretében fúrnának egy 2450 méter talpmélységű termelőkutat – nagyjából a Nádas sornál, az Előre-sporttelep mögött –, valamint két, egyenként szintén 2450 méter talpmélységű, a kitermelt termálvíz teljes mennyiségét befogadni képes visszasajtoló kutat a városi sportcsarnok környékén.

A felszínre hozott termálvíz első lépésben gáztalanító­tartályon halad át, ahonnan szűrőkön keresztül, nyomásfokozó szivattyú segítségével jut el a geotermikus hőközpontba. Ezt egy, a városi sportcsarnok szomszédságában lévő, használaton kívüli épületben alakítanák ki annak rendbetételét követően. A termelőkútból kitermelt termálvíz 95-110 fokos lenne, ami a hő átadását követően – a fogyasztók aktuális igényeitől függően – 40-80 fokra hűl le. A „lefűtött”, azaz hasznosított termálvíz egy újabb szűrés után visszakerül a visszasajtoló kutakhoz, amelyeken keresztül a kitermeléssel azonos geológiai rétegbe kerül vissza.

Összességében 5000 méternyi vezetékrendszert építenek ki, mindet a felszín alatt fektetik le. Összekötik a termelőkutat a geotermikus hőközponttal 1300 méteren, a geotermikus hőközpontot a két visszasajtoló kúttal 75 és 164 méteren, valamint a geotermikus hőközpontot a leendő fogyasztókkal, azaz a létesítményekkel 3300 méteren.

Az egyes fogyasztóknál a távhő fogadásához fogyasztói hőközpontokat alakítanak ki. Minden, a rendszerre ­kapcsolni kívánt meglévő épület most is rendelkezik központi fűtéssel vagy saját kazánházzal. A meglévő hőközpontok berendezései megmaradnak, de kiegészítik olyan elemekkel, hogy használhassák a geotermikus távhőt is. Így a meglévő ­gázkazánok szükség esetén a téli csúcsidőszakban képesek biztosítani a szükséges ráfűtést.

– A termálenergia felhasználásával a város nagy hőigényű intézményei környezetbarát, zöld energiával lesznek fűthetők – emelte ki dr. Sódar Anita, hozzátéve, így jelentős mennyiségű szénhidrogén elégetésétől, illetve üvegházhatású gázok kibocsátásától kímélik meg a környezetet. Az ügyvezető aláhúzta azt is: a termálenergia megújuló forrásnak tekinthető, kitermelésével nem csökkennek a természeti erőforrások, a termálvíz mennyisége vagy minősége sem szenved csorbát.

Több épületet látnának el megújuló energiaforrással

– A sportcsarnokot, a vívócsarnokot, az atlétikai centrumot, a gyermekélelmezési intézményt, a CsabaParkot, illetve a leendő multifunkcionális sportcsarnokot és sportuszodát kapcsolnák rá a rendszerre – ismertette Opauszki Zoltán, a város környezetvédelemért és turisztikáért felelős tanácsnoka.

Hangsúlyozta: olyan intézmények fűtését biztosítanák a geotermikus hővel, amelyek a hagyományos módszerekkel csak magas költségek árán üzemeltethetők. Fontos, hogy úgy mérsékelik tehát a kiadásokat, hogy közben megújuló energiaforrásokat használnak.

Emlékeztetett: a városi sportcsarnok mellett épül a napelempark is, ami az intézmények villamosenergia-, áramszükségletének egy részét biztosítaná. A napelemek és a geotermikus hő hasznosítása révén a város egésze tekintetében csökkenhet a szén-dioxid-kibocsátás ahhoz képest, mintha hagyományos energiahordozókat használnának.

Kiemelte, hogy olyan komplex energetikai, úgynevezett Smart Grid-projekt még nem valósult meg hazánkban, mint ami a Modern Városok Program keretében most zajlik Békéscsabán.