Felvette a küzdelmet a méhgyilkos atkával a dévaványai feltaláló

Hajdu Ignác még 2010-ben hobbiból kezdett el méhészkedni. Vásárolt néhány családot, amiből 210 volt neki a legtöbb. Mindig saját készítésű eszközökkel dolgozott, ilyen lett végül a mára igencsak elterjedt Provap, méhatkairtó készülék is.

A részletekről szólva elmondta, a méhek egyik legnagyobb ellensége a 80-as évek óta Magyarországon is az ázsiai méhatka (varroa atka), amely lényegében együtt él a méhcsaláddal, de minden évben kezelni kell ellene, mert ha nagyon feldúsul, kipusztul az adott család.

Eleinte rovarirtókkal védekeztek ellene, de egy idő után azokra rezisztens lett.

Majd a 2000-es évek elején német kutatók rájöttek, az oxálsav hosszabb távon is hatékony lehet a méhatkák elleni védekezésben. Eszköz azonban nem nagyon volt arra, hogy ezt a savat bejuttassák a kaptárba.

A dévaványai férfi saját tevékenységéről elárulta, eleinte egy internetes fórumon tanulta a méhészkedést, majd elvégezte az arra irányuló szakmunkásképzőt, és letette a mestervizsgát is. Időközben készített magának egy eszközt, amivel a korábbiaknál gyorsabban és kényelmesebben be lehet juttatni a kaptárba az oxálsavat. Annak fotóját, videóját és leírását megosztotta a többi méhésszel.

Többek érdeklődését felkeltette, számos méhésztársa kérte, hogy csináljon egyet nekik is.

Később erre felfigyelt egy amerikai eszközforgalmazó is. Eleinte három mintadarabot kértek tőle, kipróbálták, majd újabb tíz eszközt rendeltek, és elkezdték a különböző webáruházakban forgalmazni Amerikában, Kanadában, Franciaországban, Spanyolországban és Új-Zélandon.

Hajdu Ignác a Provapról elmondta, lényege, hogy gyorsan és költséghatékonyan lehet vele kezelni a méhatkát. Mindemellett használata kényelmes is, hiszen méhészként saját tapasztalatai alapján formálta és finomította. Hozzátette, az eszközből kibocsátott, hatását mechanikai úton kifejtő, gőzzé átalakított oxálsav teljesen nem irtja ki az atkát, viszont olyan szinten tartja, amely a méhcsalád számára elfogadható.

Hangsúlyozta, maga a sav egy bioszer, tehát minden méhészetben alkalmazható. Bár ő nem volt kifejezetten bioméhész, de mindig fontos volt számára, hogy minél kevesebb vegyszerrel, minél egészségesebb mézet tudjon előállítani.

Ezentúl a méhcsaládoknak is jobb, ha nincs annyi rovarölő szer a kaptárban, hiszen kívülről is sokat bevisznek a mezőgazdasági vegyszerezés miatt.

Végül elárulta, közel hét éve készítette el, először saját részre a Provapot, ma pedig már vállalkozóként gyártja, évente többezres nagyságrendben. Jelenleg három alkalmazottja van, felesége is együtt dolgozik vele. A méhészkedésre emellett már nincs ideje, hiszen a százas nagyságrendű méhcsaládokkal való foglalkozás egész embert kívánt meg, így választania kellett az eszközgyártás és a méhészet között. Persze a méhészek körében ugyanúgy benne van, többek között egyesületi elnök is, továbbá folyamatosan gyűjti tapasztalataikat az atkairtóról (amiből ma már kétfélét, egy hosszabbat és egy rövidebbet is készít), hogy minél inkább tökéletesíthesse eszközét.

Vállalkozása mellett aktuális hobbija pedig a motorozás és a motorépítés lett, „nyughatatlan” emberként ugyanis elképzelhetetlen számára, hogy csak egy tevékenység töltse ki az idejét. Éppen ezért kacsintgat újabban a sörkészítés felé is.

Büszkék a dévaványai találmányra

A napokban Dankó Béla országgyűlési képviselő is meglátogatta Valánszki Róbert polgármester társaságában Hajdu Ignácot, hogy szemügyre vehesse a világot meghódító méhatkairtó eszközt és annak készítését. A képviselő a látogatás után elmondta, igazán büszke arra, hogy egy újabb eszköz bővíti a magyar találmányok sorát, ráadásul Dévaványán gyártva és onnan szinte minden kontinensre eljutva. Persze nem véletlen, hogy gyorsan elterjedt a híre és használata, hiszen komoly eredményeket lehet elérni vele a varroa atka elleni védekezésben, megmentve ezzel számtalan méhcsaládot.