Gyulai históriákat kínál Árpási Zoltán az év minden napjára

A kötet megszületésének legfőbb célja az volt, hogy kedvet teremtsek Gyula történelmének megismeréséhez mind a helyiek, mind a más településen élők számára. Igyekeztem bemutatni azokat a történeteket, amelyek érdeklik az embereket, és amelyektől Gyula egy szerethető város – vezette be a könyv csütörtök délutáni sajtóbemutatóját Árpási Zoltán. A szerző elmondta, az év mindennapjára igyekezett olvasnivalót nyújtani, ezért is a 365+1 címszó. Az említett történetek tudatosan rövidek, általában 1800-1900 karakterben foglalnak össze egy-egy témát, mutatják be egy-egy személyiség életét. Árpási Zoltán ennek kapcsán kiemelte,

újságíróként megtanulta, hogy nagyjából ez az a terjedelem, amellyel fenntartható az olvasók figyelme.

Az ötletet egyébként a Munkácsy Mihály Múzeum Békéscsaba újratelepítésének 300. évfordulója alkalmából kiadott kötete szolgáltatta.

– Természetesen minden egyes történetről sokkal többet lehetett volna írni, de az is vezérelt, hogy felkeltsem az érdeklődést, és kedvet teremtsek ahhoz, hogy akit foglalkoztat, utánanézzen egy témának vagy személyiség életének – tette hozzá Árpási Zoltán. Mint elárulta, a munka elkezdésekor foglalkoztatta, hogy összegyűjthető-e 365+1 színes történet Gyuláról, de kiderült, hogy ennél sokkal több érdekesség jellemzi a várost, még jó néhány sztori maradt is a tarsolyában, illetve bizonyos személyekkel vagy témákkal éppen a már említett terjedelmi korlát miatt nem foglalkozott ebben a könyvben.

A kötet tizenkét fejezetből áll, az olvasók a teljesség igénye nélkül szemezgethetnek a város történetét jellemző mozaikok, a várossal kapcsolatos érdekességek, a színházi élet, az épületek, az emlékhelyek, emlékművek, a szobrok, a gyulai kolbász, az emlékezetes események, a múlt morzsái és a településhez kötődő személyiségek regényes életútjait felvonultató írások között.

Felvillan például annak a Zichy Karolinának a históriája, aki az 1842-ben Gyulán beiktatott főispán, gróf Károlyi György hitvese volt, az asszonyt azonban érzelmei Pestre szólították, mert viszonya lett a sógorával, gróf Batthyány Lajossal. Hat gyermeke közül az egyiknek a későbbi miniszterelnök volt az apja. Később, már Svájcban egy ideig összeköltözött Klapka Györggyel is. Az asszony volt az, akihez, illetve testvéréhez, Antóniához Petőfi verset írt Batthyányi és Károlyi grófnék címmel. A kötetben ugyancsak olvashatunk Bizay Mihályról, akit a köznyelv ironikusan csak a nemzet bárójának nevezett.

Árpási Zoltán a könyv egyik erényének nevezte, hogy politikai részrehajlás nélkül ír a történelmi eseményekről,

így például a Tanácsköztársaság kivégzett gyulai szereplőiről, de ugyanígy megfér egymás mellett Horthy Miklós, Kádár János és Antall József gyulai látogatásának krónikája is.

A könyv előszavát dr. Görgényi Ernő polgármester írta, és a városvezető megismerve annak tartalmát, úgy döntött, hogy az Erkel Ferenc Gimnázium szombaton ballagó diákjai is egy-egy példányt kapnak a kötetből. Újságírói kérdésre Árpási Zoltán elmondta, a közelmúltban elkészült a Kohán György gyulai festőművész munkásságát és életét bemutató monográfia. Emellett dolgozik egy másik munkán is, amely a magyar történelmet gyerekszemmel, gyerekeknek mutatja majd be.