2021.06.17. 11:29
A felszín alatti vizek utánpótlását, tárolását vizsgálják Délkelet-Magyarországon
A felszín alatti víztározás lehetőségeinek a vizsgálatát végezték egy projekt keretében hazánkban. A projekt az első Éghajlatváltozási Cselekvési Terv része. Az öntözési vízigény, az országos szintű szűrés és a korábbi kutatások alapján a vizsgálatok fókuszába a Dél-Kelet Magyarországon található Maros-hordalékkúp került. Sajtótájékoztatót tartottak Medgyesbodzáson e témában szerdán.
Az Interreg Central Europe kutatási program keretében öt közép-európai ország (Magyarország, Horvátország, Lengyelország, Németország-Bajorország és Szlovákia) a célzott felszín alatti vízutánpótlási és vízvisszatartási technolgiák alkalmazási lehetőségeit vizsgálja. A projekt vezetője a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat, magyar partner a GeoGold Kárpátia Kft. illetve a munkák megvalósítását társult partnerként az Országos Vízügyi Főigazgatóság is segíti.
– Az éghajlatváltozás egyik legjelentősebb kihívása hazánkban a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása, amelyek szélsőségesebb vízjáráshoz, az aszályok gyakoribbá, hosszabbá válásához vezetnek.
A felszín alatti vízutánpótlási és vízvisszatartási technológiák révén a csapadékos és nagyvizes időszakokban megjelenő többletvizet eltároztatjuk a felszín alatti víztartó rétegekben. Ez a talaj-, vagy rétegvíz formájában eltárolt vízkészlet általánosságban javíthatja a talaj vízellátottságát. Csökkentheti az öntözési vízigényeket, javíthatja a természetes ökoszisztémák életfeltételeit, később, vízhiány idején pedig felhasználható az öntözési vagy ivóvízigények kielégítésére – a részletekről dr. Szőcs Teodóra, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat, Nemzeti Alkalmazkodási Központ Főosztály, Vízföldtani Osztály vezetője beszélt.
A kutatási programban a résztvevő országosan kijelöltek hat különböző, célzott felszín alatti vízutánpótlási és vízvisszatartási technológiára várhatóan jól alkalmazható területeket. A kiválasztási módszertan a helyi földtani-, vízföldtani adottságokat és a klímaváltozás regionálisan eltérő módon jelentkező hatásait egyaránt figyelembe vette.
Az országos térképek alapján kijelölték a mintaterületet, ahol előzetes megvalósíthatósági tanulmány is készül a magyar gazdaságok öntözővíz utánpótlását támogató, úgynevezett felszín alatti gát lehetséges kialakításának a vizsgálata céljából.
Friss adatokkal is szolgált a sajtótájékoztatón a szakember, miután arról beszélt, hogy az öntözési vízigény, az országos szintű szűrés és a korábbi kutatások alapján a vizsgálatok fókuszába a Békés megyében található Maros hordalékkúp került. Június 10-én az aszálymonitoring ezt a térséget közepesen aszályosnak minősítette.
– A hordalékkúp teljes területére készített részletes alkalmassági térkép alapján célterület Csanádapáca és Medgyesbodzás vonzáskörzete. A felszín alatti gát eltemetett, egykori folyómedrek kavicsos, homokos mederanyagában képes a víz hatékony felszín alatti tárolására. A felszín alatti vízáramlást torlasztó gát segítségével a talajvíz szintje megemelhető és a terület alatt átáramló vizek részben visszatarthatók és eltárolhatók a vízhiányos időszakra – avatott a részletekbe a szakember.