Kilőtt a házak ára Békéscsaba környékén

Bár a koronavírus-járvány tavaly márciusi megjelenése után megtorpant a lakáspiac, bizonytalanná váltak a lakásvásárlást tervezők, az albérletpiac a turizmus visszaesése miatt megzuhant, a korlátozások miatt viszont felélénkült a kerttel rendelkező lakóingatlanok, jellemzően családi házak iránti kereslet.

Ezek pedig elsősorban a nagyvárosok külső részein, valamint a szomszédos kisebb településeken, az agglomerációban találhatóak. A fővárosban és a megyeszékhelyeken csökkent a népesség 2020 és 2021 januárja között, mégpedig 0,4-1,9 százalékkal. Közben pedig az ominózus központi városok környékén több település népessége gyarapodott – közölte az ingatlan.com.

Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője hozzátette: a bővülés az odaköltözések mellett a természetes növekedést, vagyis a születések és halálozások különbségét, valamint az egyéb okokból történő lakcím-bejelentkezéseket is magában foglalja.

A Békés megyében és a békéscsabai agglomerációban tapasztaltakról elmondta, az országos trendektől némileg eltérő a helyzet, mert bár Békéscsabán 0,9 százalékkal csökkent a lakosok száma 2020 és 2021 januárja között, de közben a vonzáskörzetben lévő településeken is hasonló volt a változás.

Ugyanakkor a használt lakóingatlanok ára emelkedett, csakúgy, mint az ország többi nagyvárosi agglomerációjában. Az ingatlan.com adatai szerint május végén Békéscsabán az átlagos négyzetméterár több mint 10 százalékkal 255 ezer forintra emelkedett az elmúlt másfél évben, 2020 január óta. Gyulán 15 százalékkal 256 ezer forintra nőtt.

A békéscsabai agglomerációs települések közül Újkígyós viszi a prímet a drágulás mértékét nézve: az átlagos négyzetméterár 36 százalékkal 116 ezer forintra ugrott. Békésen pedig 21,3 százalékkal 131 ezer forintra emelkedett az átlagár. A szakember megjegyezte: az agglomerációs települések még mindig olcsóbbak, mint a megyeszékhely, ez pedig extrakeresletet és áremelkedést generál.

Balogh László arra számít, hogy a tavalyinál jobb évet zár a Békés megyei lakáspiac, és mind a használt, mind az új lakásoknál élénkülés várható. Többek között a járvány alatt elhalasztott lakásvásárlások és költözések pótlása, az állami lakásprogram különböző elemeinek – például a lakásfelújítási támogatásnak és a kedvezményes lakásáfa újbóli bevezetésének köszönhetően.

Népszerű az otthonfelújítás

A korábban megszokottnak több mint a duplájára ugrott a felújítás, korszerűsítés céljára felvett lakáshitelek aránya az év első harmadában, ami egyértelműen az Otthonfelújítási program és az ahhoz kapcsolt támogatott kölcsön ösztönző hatása lehet a Világgazdaság szerint. A Magyar Nemzeti Bank adataiból kiderült: áprilisban a háztartások már 11,2 milliárd forintnyi lakáshitelre kötöttek szerződést felújítási céllal, miközben márciusban még 6,7 milliárd, februárban pedig 2,9 milliárd forintot ért el a volumen. Ennek nyomán az idei első négy hónapban 23,2 milliárd forintnyi kölcsönt helyeztek ki felújítási célra a pénzügyi szolgáltatók, ami az összes új lakáshitel-szerződés 6,8 százalékát adta a korábbi évekre jellemző 3-3,5 százalékkal ellentétben. Az érdeklődések pedig nem lankadnak a támogatott hitelkonstrukció iránt, így arra lehet számítani, hogy a felújításra fordított kölcsönök a nyári hónapokban is nagymértékben hozzájárulnak a lakáshitelpiac teljesítményéhez.